Roger Taylor (dobos, 1960)
Roger Andrew Taylor (1960. április 26. –) angol zenész, leginkább a Duran Duran dobosaként ismert, amely együttesben 1985-ig játszott, majd 2001 óta ismét tag. 2022-ben a Duran Duran tagjaként beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be.[1] FiatalkoraRoger Andrew Taylor Birmingham Shard End szomszédságában született 1960. április 26-án, ahol 11 éves koráig lakott, miután családjával Castle Bromwich-ba költözött. 12 évesen kezdett el dobolni, önmagát tanította.[2] Gyerekként gyakran járt az Aston Villa FC mérkőzéseire, álma volt, hogy egyszer a csapat kapusa lesz.[3] Később valóra vált álma, hogy a Villa Parkban játsszon, ugyan a Duran Duran dobosaként, egy koncerten 1983-ban. Gyerekkorában kedvenc dobosai Paul Thompson (Roxy Music), Charlie Watts (The Rolling Stones) és Tony Thompson (Chic) voltak.[2] Mielőtt csatlakozott volna a Duran Duran-hoz, Taylor több iskolai együttessel is fellépett. Alapító tagja volt a Scent Organs new wave/punk együttesnek, akik döntősek voltak az 1978-as Melody Maker versenyben. Miután az együttes felbomlott 1979-ben, csatlakozott a Duran Duran-hoz,[2] ahol az együttes "csendes tagja"-ként lett ismert. A Duran Duran tagjaként1979–1986Taylor az 1980-as évek elején nemzetközi sztár lett a Duran Duran tagjaként. Az együttes első három albumán (Duran Duran, Rio, Seven and the Ragged Tiger) és az Arena koncertalbumon is dobolt. 1985-ben az együttes kiadta a Halálvágta James Bond film főcímdalát, amely első helyig jutott az Egyesült Államokban, amellyel az első és egyetlen Bond-főcímdal lett, amelynek ez sikerült.[4] Ennek ellenére Taylor nem volt boldog a sok turnézással és nyomással, amely ráhelyezkedett. A Duran Duran fellépett 1985 júliusában a Live Aid koncerten Philadelphiában. Ebben az időszakban Taylor két Grammy-díjat nyert az együttessel.[5] Mielőtt kilépett volna az együttesből, dolgozott a So Red The Rose albumon, amelyet az Arcadia projektjükhöz vettek fel. A lemezen szerepelt Sting, David Gilmour, Herbie Hancock és Grace Jones is. Közreműködött a The Power Station, Some Like It Hot című dalán. Eredetileg egy éves szünetet tartott volna, de 1986-ban az együttes kiadott egy közleményt, hogy Taylor elhagyta az együttest.[6] 1994, 2001–napjainkig1994-ben átmenetileg újra csatlakozott a Duran Duranhoz, hogy három dalon is játsszon a Thank You című albumukon. Szerepelt a Perfect Day videóklipjében is. 1997-ben megalapította a Freebass együttest, amellyel kiadta a Love Is Like Oxygen kislemezt a Cleveland City Records-on keresztül. Producerként is dolgozott Funk Face név alatt Jake Roberts-szel együtt. 2001-ben ismét tagja lett a Duran Duran-nek, mikor a Rio-éra összes tagja újra összeállt.[7] Ezt öt teltházas koncert fogadta a Wembley Arénában, játszottak a Madison Square Garden-ben és szerződést kötöttek az Epic Records-dzal.[8] Együtt kiadták az Astronaut című albumot és a sikeres (Reach Up for The) Sunrise kislemezt. Az Astronaut-turné több, mint két évig tartott, az együttes több díjat is elnyert a Q magazintól, az MTV-től és egy Brit Award-ot.[9] 2010. december 21-én jelent meg az All You Need Is Now Duran Duran-album, amely első helyig jutott az iTunes pop slágerlistán 15 országban. Ezt követően az együttes ismét turnézni kezdett. A 2012-es olimpiai játékokon 70 ezer ember előtt játszottak a Hyde Parkban.[10][11] Következő albumuk, a Paper Gods 2015-ben jelent meg. DiszkográfiaA Discogs adatai alapján.[12] Taylor összes albumát, a So Red The Rose kivételével a Duran Duran tagjaként adta ki. StúdióalbumokDuran Duran
Arcadia
Válogatásalbumok
Koncertalbumok
MagánéleteTaylornak három gyermeke van első feleségével, Giovanna Cantone-val, akitől később elvált. 2007-ben összeházasodott Gisella Bernalesszel, Saint Lucián, első gyermekük 2011-ben született. Taylor jelenleg Londonban és egy 15. századi Warwickshire-i házban él. Hivatkozások
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia