Rogács Ferenc

Rogács Ferenc
Született	1880. július 29. Csendlak
Elhunyt	1961. február 20. (80 évesen)[1] Pécs
Állampolgársága	osztrák–magyar
Foglalkozása	teológus katolikus pap katolikus püspök
Tisztsége	címzetes püspök (1948. április 28. – ) pécsi püspök (1958. március 2. – )
pécsi
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1903. június 28.
Püspökké szentelés	1948. június 29.
Szentelők	Mindszenty József (főszentelő) Kovács Sándor (társszentelő) Papp Kálmán (társszentelő)
Hivatal	Pécsi koadjutor püspök
Hivatali idő	1948–1958
Hivatal	Pécsi püspök
Hivatali idő	1958–1961
Elődje	Virág Ferenc
Utódja	Cserháti József
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Rogács Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Rogács Ferenc (szlovénül: Franc Rogač) (Csendlak, 1880. július 29. – Pécs, 1961. február 20.)[2] pécsi püspök.[3]

Pályafutása

Szlovén nemzetiségű családban született a vendvidéki (ma Muravidék, Szlovénia) Csendlakon (Tišina). Édesapja Rogács József tissinai földműves, édesanyja a szodesinci származású Vrecsics Katalin. Teológiai tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1903. június 28-án szentelték pappá. Gróf Batthyány Zsigmond családjánál volt nevelő Csendlakon, majd 1904. szeptember 5-től püspöki szertartó és szentszéki jegyző. 1907. június 22-én doktorált szintén a budapesti egyetemen.

1907. szeptember 5-től a szombathelyi szeminárium lelki igazgatójaként szolgált. 1912. augusztus 1-jén püspöki irodaigazgatóvá nevezték ki. Ugyanebben az évben alapította Szombathelyen a Katolikus Sajtóhölgybizottságot. 1920-tól 1931-ig a Katolikus Férfiliga alapító elnöke. 1921. június 29-től székesegyházi kanonok, 1926-tól pápóci perjel, 1928-tól pápai prelátus.[3]

Püspöki pályafutása

1948. április 28-án[4] a frígiai Sebaste címzetes püspökévé és Pécsi koadjutor püspökké nevezték ki. Június 29-én szentelték püspökké. 1958. március 2-án, Virág Ferenc halálával lett pécsi megyés püspök.[3]

Bár élete java részét a magyarok között élte, több évig írt szlovén kalendáriumokba és vallásos tárgyú újságokba cikkeket vend nyelven.

Művei

• Wellhausen Hexateuch elmélete. Budapest, 1903 (a Religio különnyomata)
• Jézus gyermekkora. Budapest, 1907
• Szent Márton élete. Írta Adolphe Regnier. Ford. Szombathely, 1913 (új kiad. Budapest, 1925 [Szentek országa 7.])
• Úrnapi dal. Szövegelemző elmélkedések az Oltáriszentségről. Szombathely, 1920
• Lélekben és igazságban. Az adoráció elmélete és gyakorlata a papok használatára. Szombathely, 1948
• Jézus népe. Imakönyv Budapest, 1960
• az Euch. Értesítőben az 1920/30-as években az Eucharisztikus irodalom című rovat vezetője[3]

Jegyzetek

1. 2017. október 9., Franc Rogač, 512744
2. más forrás szerint augusztus 29. (Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006. ISBN 963-361-626-3  )
3. Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006. ISBN 963-361-626-3  
4. más forrás szerint május 20. (Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006. ISBN 963-361-626-3  )

További információk

• Bishop Ferenc Rogács, Catholic-Hierarchy (angol)