|
Ritzville
Ritzville az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Washington állam Adams megyéjében elhelyezkedő város, a megye székhelye. A 2010. évi népszámlálási adatok alapján 1673 lakosa van. A város repülőtere a település nyugati határán, a megyei törvényszék közelében található.[4] Történet
A település névadója Phillip Ritz telepes.[5] 1881-ben felépült John W. Sprague lakóháza, amely a Northern Pacific Railway munkásai, valamint az átutazók számára nyújtott szállást. 1881 nyarán McKay megnyitotta a helység első üzletét, valamint felépült a vasútállomás, amely egyben szállodaként, színházként és konferenciateremként szolgált. A vízellátást egy vasúti tartálykocsi biztosította. Az első miséket 1882 áprilisában tartották a McKay-házban; az első templom 1885-ben nyílt meg. A postahivatalt 1883-ban alapította J.L. Johnson. Mivel a víztartály kezdett kimerülni, alternatív megoldásokra volt szükség. Később a helységtől 1,6 km-re keletre fúrtak kutat; a lakosok beleegyeztek a helyváltoztatásba, azonban a település szállodáját nem tudták volna elköltöztetni. Mivel később Ritzville-ben is találtak vizet, a költözésre nem volt szükség. 1887-ben Ritzville-ben három üzlet, egy gyógyszertár, egy szalon, két kovácsműhely, két fűrészüzem, egy lovas szaküzlet, két szálloda és egy 100 diákot oktató iskola működött.[6] 1888. június 6-án egy hibás kémény miatt a kereskedelmi negyed nagy része leégett.[6] Ritzville-ben ekkor nem működött tűzoltóság, a lakosok pedig nem tudtak hatékonyan megküzdeni a lángokkal. 1889-ben felépült az első téglaépület, amely az első polgármester, N.H. Greene nevéhez fűződik. Az építmény ma a történelmi negyed részét képezi. Ritzville 1888-ban, majd 1890. július 17-én kapott városi rangot. A megyei bank 1891 áprilisában, a törvényszék pedig 1892-ben nyílt meg, Az 1894-es tüzet követő beruházás keretében húszezer dollárért vízműtelepet létesítettek. 1899 augusztusára kiépült a vezetékes telefonhálózat. 1901-ben megalapították az önkéntes tűzoltóságot, melynek felszereléseit a városlakók finanszírozták. 1901 augusztusa és 1902 augusztusa között ötvennégyezer tonna búzát dolgoztak fel és 1990 vagonnyi búzát és lisztet exportáltak. A várost 1902. január 17-én villamosították; az elektromos áramot gőzgép szolgáltatta. A kereskedelmi kamarát 1903-ban, a Carnegie könyvtárat pedig 1907-ben alapították. A törvényszék épülete 1904-ben a duplájára nőtt. A történelmi negyed 1990-ben jött létre.[7] ÉghajlatA város éghajlata félsivatagi sztyeppe (a Köppen-skála szerint BSk).[8]
NépességA 2010-es népszámláláskor a városnak 1673 lakója, 751 háztartása és 444 családja volt. A népsűrűség 369,3 fő/km2. A lakóegységek száma 902, sűrűségük 199,2 db/km2. A lakosok 94,5%-a fehér, 0,1%-a afroamerikai, 0,8%-a indián, 0,5%-a ázsiai, 2,4%-a egyéb, 1,7%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 5,7% ( ) A háztartások 23%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 46,1% házas, 8,7% egyedülálló nő, 4,4% egyedülálló férfi, 40,9% pedig nem család. 36,2% egyedül élt; 18%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,15 személy élt; a családok átlagmérete 2,75 fő. A medián életkor 48,1 év volt. A város lakóinak 20,6%-a 18 évesnél fiatalabb, 6,4% 18 és 24 év közötti, 19,2%-uk 25 és 44 év közötti, 30,5%-uk 45 és 64 év közötti, 23,3%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 48,8%-a férfi, 51,2%-a pedig nő.[10] Jegyzetek
Fordítás
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
