A gimnázium végeztével 1811. október 31-én a Szent Benedek-rendbe lépett, 1814. szeptember 8-án tett szerzetesi fogadalmat. A Bécsi Egyetemen a teológiát hallgatta és 1818. szeptember 8-án felszenteltetett. 1818-19-ben tanulmányi felügyelő volt Győrött, 1819-től a pozsonyi főgimnáziumi tanára, 1822-től 1830-ig Pannonhalmán az egyházjogot és történelmet adta elő, 1830-tól 1839-ig kőszegi gimnáziumi igazgató és a rendház főnöke, 1839-től 1842-ig pedig a Pozsonyi Akadémia hittanára volt. 1842-ben választatott meg pannonhalmi főapáttá, mely méltóságában 23 évig működött. Meghalt szélütés következtében 1865. március 8-án.
Székfoglalását Kovács Márk János bencés szerzetes Elegia iucunde lacrymans… című művével köszöntötte (Veszprém, 1843).
Munkája
Dal, melyet főm. herczeg Rudnay Sándor urnak beiktatására szentelt. Esztergom. 1820
Kézirati munkái
Közönséges házassági egyházi törvény, alkalmaztatva a magyar ker. katholikus anyaszentegyházra 1832-36. 4rét 3 kötet
A szent Márton püspökről czímzett pannonhegyi sz. Benedeki főapátság eredete Magyarországban 1860. 4rét
Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
További információk
A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. [Pannonhalma, 1987]. Széchenyi ny.
Az 1848–1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002
ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843–44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny.
