hu Riman%C3%B3czy Yvonne

	Rimanóczy Yvonne
	Rimanóczy Yvonne
Született	1930. július 14. (94 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Foucault Yvonne; Rimanóczy Gyula
Foglalkozása	jelmeztervező
Iskolái	Magyar Iparművészeti Főiskola (–1952)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1964)
	IMDb;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rimanóczy Yvonne témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Rimanóczy Yvonne (Budapest, 1930. július 14. –) Jászai Mari-díjas magyar jelmeztervező.

Életpályája, munkássága

Apja, Rimanóczy Gyula az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója volt. Anyja a francia származású Foucault Yvonne. Mindkét testvére, ifj. Rimanóczy Gyula és Rimanóczy Jenő építészként dolgozott. A Magyar Iparművészeti Főiskola jelmeztervezői szakának elvégzése után, 1952-ben ösztöndíjasként a Nemzeti Színházban, Nagyajtay Teréz mellett kezdte meg a pályáját. 1955-ben Ascher Oszkár meghívta az Állami Déryné Színházhoz jelmeztervezőnek. 1985-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig az Állami Déryné Színháznál, illetve annak utódszínházánál – Népszínház – tervezett. A színház jellege miatt - faluszínház - jelmeztervek sokaságát készítette. Ezen felül több fővárosi és vidéki (békéscsabai, kecskeméti, pécsi, szolnoki stb.) színháznak is dolgozott. Stílusbiztonság, ízlés, elegancia jellemezte terveit. Kiemelkedő munkáját 1964-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. Sostarics Györggyel kötött házasságából született Yvette nevű lánya, aki neves animátor.

Jelmeztervei

Kemény Egon - Machiavelli - Vidor Miklós átköltése: „Mandragora” avagy a maszlagról szóló játék Komédia 3 felvonásban, 1947
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Carlo Goldoni: Két úr szolgája, 1954
Kálmán Imre: Montmartrei ibolya, 1954
Vaszy Viktor: Dankó Pista, 1955 (A daljáték zenéjét Dankó Pista dalaiból állította össze Vaszy V.)
Molière: Dandin György, 1955
Fényes Szabolcs: Két szerelem, 1955
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem, 1955
Csiky Gergely: Mákvirágok, 1957
Szirmai Albert: Tabáni legenda, 1957
John Boynton Priestley: Váratlan vendég, 1957
Niccolò Machiavelli: Mandragóra, 1957
William Shakespeare: Rómeó és Júlia, 1957
Molière: A nők iskolája, 1957
Dobozy Imre: Szélvihar, 1958
Szirmai A.: Mágnás Miska, 1958
Roger Martin du Gard.: Furfangos örökösök, 1958
Heltai Jenő: A tündérlaki lányok, 1959
Berté Henrik: Három a kislány, 1959
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, 1959
Pierre Augustin de Beumarchais: A sevillai borbély, 1959
Hervé: Nebáncsvirág, 1959
Shakespeare, W.: A makrancos hölgy, 1959
Schiller, F.: Ármány és szerelem, 1960
Jacobi Viktor [1]: Leányvásár, 1960
Katona József: Bánk bán, 1960
Lope de Vega: A kertész kutyája, 1961
Kodály Zoltán: Háry János, 1961
Szigligeti Ede: Liliomfi, 1961
Bródy Sándor: A tanítónő, 1961
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen”, a nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra, 1962
Henrik Ibsen: Nóra (Babaotthon), 1962
Shakespeare, W.: Vízkereszt, vagy amit akartok, 1962
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, 1962
Szophoklész: Antigoné, 1962
Jacobi V.: Sybill, 1963
Molnár Ferenc: Olympia, 1963
Johann Strauss: Denevér, 1963
Szigligeti Ede: Mama, 1963
Federico García Lorca: Bernarda Alba háza, 1963
Kacsóh Pongrác: János vitéz. 1963
Shakespeare, W.: Hamlet, dán királyfi, 1964
G. B. Shaw: Pygmalion, 1964
Gaetano Donizetti: Az ezred lánya, 1965
Shaw G.B.: Warenné mestersége, 1965
Heltai Jenő: Néma levente, 1966
Anton Pavlovics Csehov: Sirály, 1966
Shakespeare, W.: Othello, 1966
Strauss, J.: A cigánybáró, 1966
Molière: Dandin György, 1968
Kacsóh P.: János vitéz, 1968
Örkény István: Tóték, 1968
Molnár F.: Liliom, 1968
Németh László: Villanyfénynél, 1969
Otto Nicolai: A windsori víg nők, 1970
Madách Imre: Az ember tragédiája, 1970
Donizetti, G.: Szerelmi bájital, 1971
Illyés Gyula: Fáklyaláng, 1971
Shakespeare, W.: Szentivánéji álom, 1971
Szigligeti E.: Szökött katona, 1972
Ránki György: Pomádé király új ruhája, 1973
Shaw, G. B.: A szerelem ára, 1973
Bedřich Smetana: Eladott menyasszony, 1973
Gárdonyi Géza: A bor, 1974
Gioachino Rossini: A sevillai borbély, 1974
Németh L.: Szörnyetegek, 1974
Berkes P.: Bezzeg Töhötöm, 1977.
Sütő András: Vidám sirató egy bolygó porszemért
J. B. Presley: Veszélyes forduló, 1980

A felsoroltakon kívül még számos színmű, opera és film jelmezterveit készítette el, többek között a Békéscsabai Jókai Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Kecskeméti Katona József Színház, a Pécsi Nemzeti Színház és a Szolnoki Szigligeti Színház részére. Az elkészített jelmeztervek tételes jegyzéke még nem ismert. Nyugdíjazásáig körülbelül 500 színműhöz készített jelmezterveket. Az eredeti jelmezterveinek egyik része az OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteményében, másik része Rimanóczy Yvonne tulajdonában találhatók. Továbbá több jelmeztervet készített a Magyar Televízió részére is.

Képgaléria

Makrancos hölgy
Makrancos hölgy
Hamlet
Bernarda Alba háza
Bernarda Alba háza
Makrancos hölgy
Makrancos hölgy
Szentivánéji álom
azonosítatlan
azonosítatlan
Svejk
Éj a kopár hegyen
Szorocsinci vásár
Svejk
Svejk
Bernarda Alba háza
Madách: Az ember tragédiája
Svejk

Külső hivatkozások

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Nagyajtai Teréz
Állami Déryné Színház
Ascher Oszkár
KI KICSODA. 1981 (Rimanóczy Yvonne 582. oldal).
Babaotthon Archiválva 2012. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
OSZK Színháztörténeti Tár. Grafikai és Szcenikai gyűjtemény.
István Mária: Az ember tragédiájának látványvilága.(Színről színre. Bp., 1999. november 22.
Budapesti Kamaraszínház-Ericson Studió Archiválva 2022. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

Rimanóczy Yvonne önéletrajza

Állami Déryné Színház - Magyar Színházi Intézet, 1951-1975, Jubileumi kiadvány. (Ebben 248 db. színmű jelmezterve van felsorolva R. Yvonne neve mellett.)
A jubileumi könyv fényképeit készítette: az Állami Déryné Színház. (Képszerkesztő: Keleti Éva)
A képgaléria jelmez tervei és vázlatai Rimanóczy Yvonne tulajdonában vannak. A fényképeket és a digitalizálást leánya, Sostarics Yvette készítette.

Jegyzetek

Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap