hu Reichard Piroska

	Reichard Piroska
	Ararát Magyar Zsidó Évkönyv, 1944
Született	1884. szeptember 26.; Beregszász
Elhunyt	1943. január 1. (58 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Reichard Márk; Friedmann Ernesztina
Foglalkozása	költő; fordító; író;
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1909)
Kitüntetései	Baumgarten-díj (1932)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Reichard Piroska témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Reichard Piroska (Beregszász, 1884. szeptember 26. – Budapest, 1943. január 1.^[4]) költő, műfordító, kritikus.

Élete

Beregszászban született 1884. szeptember 26-án, zsidó családban. Szülei Reichard Márk gyártulajdonos és Friedmann Ernesztina voltak. Miskolcon érettségizett. Egy budapesti egyetemen szerzett középiskolai tanári oklevelet és filozófiából doktori diplomát, majd leánygimnáziumi tanár lett.

A Nyugatban jelentek meg első versei. Tanulmányain, elbeszélésein kívül angol műfordításaival is nevet szerzett. A fasizmus üldöztetései elől öngyilkosságba menekült.

Munkássága

Nietzsche, Edgar Allan Poe és mások munkáiból fordított, tanulmányokat, novellákat és meséket is írt. 1908-tól a Nyugat rendszeres munkatársa volt, a Nyugat számára Osvát Ernő fedezte fel mint írót. Első versei Kaffka Margittal a Heten vagyunk című antológiában szerepeltek (Miskolc, 1909). 1909-ben írt doktori értekezése: Telamon históriája, a British Museumban fellelt szöveg kiadása, jegyzetekkel.

A Nyugat megszűnéséig, 1941-ig 80 írása jelent meg a lapban: versek, kritikák, tanulmányok, elbeszélések, műfordítások. A folyóiratban megjelent utolsó verse a Furulyácskám (1940), a megszűnés évében még egy novellával jelentkezett Napok, napok címmel (1941).

Verseinek fő témája a magány. A halk szavú lírában megtestesülő érzékeny női lélek nem sokáig bírta azt a megaláztatást, melyet a zsidóság jogfosztottságát megalapozó törvények, rendeletek megjelenése jelentett. 1943. január elsején öngyilkos lett. Mivel a Nyugat 1941-ben megszűnt, a Magyar Csillagban búcsúzott Elek Artúr Reichard Piroskától. Másfél évvel később, a német bevonuláskor ő is az önkéntes halált választotta.

Reichard Piroska munkásságát 1932-ben Baumgarten-díj jutalmával ismerték el. Verseiből kötet 1945 után nem készült, nem jelent meg. A közkönyvtárakban nem találhatók. (A költőnőkről összeállított antológiában néhány fellelhető.)

Személye, jelleme

Verseiben: a magányos női sors kap hangot.
Témái: a diákélet, a szerelem, a természet, a lemondás.
Az elégiás hangvételt időnként felváltja a reménység, a bizakodás egy jobb élet, sors iránt. Ez utóbbiról Elek Artúr írt kritikát a Nyugatba: „Az a Reichard Piroska, aki az új verseket írta, mindebben alig különbözik a régitől. Jellemző tulajdonságaiban azonos vele. Csak mondanivalójában gazdagabb, hangjában változatosabb, művészetében tudatosabb. Minden lírai költés főelemei: a vágyódás, a reménykedés, a teljesülés, az emlékezés érzései közül, immár nemcsak az első adja költeményeinek tartalmát. Az elégiás hang meg-megenyhül, olykor szinte meg-megvidámodik. Mintha legutóbbi kötete óta szebbnek tetszenék neki a világ és kívánatosabbnak az élet. Alaphangja még mindig az érzelmesség, de a képzelettől megszínesített és reflexiókkal elmélyített érzelmesség.”

Fontosabb művei

Telamon históriája (doktori értekezés, 1909)
Az életen kívül (versek, Budapest, 1911) – önálló kötet
Őszi üdvözlet (versek, Budapest, 1922) – önálló kötet
A változó napokkal (versek, Budapest, 1936) – önálló kötet.
A Szentírás Babits Mihály költeményeiben; Franklin Ny., Budapest, 1943
Telamon históriája; szerk., előszó Eszenyi Miklós; Magyar Kulturális, Közösségi és Turisztikai Egyesület, Miskolc, 2016

Jegyzetek

↑ BnF-források (francia nyelven)
↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
↑ PIM-névtér
↑ Halotti bejegyzése a Budapest XIII. kerületi polgári halotti akv. 22/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 24.)

Források

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 737. o. Online elérés
Nyugat bibliográfia - Reichard Piroska
Székelyhidi Ferenc: Reichard Piroska emlékezete (JMPoint.hu, 2007-12-20)

További információk

Művei az interneten

Irodalomportál
Zsidóságportál

[b235e86fac79c477915f66cfefee6e48c8f4a68f-1] BnF-források (francia nyelven)

[1d5b35289214a1be56954ff181e35b261e9b4a64-2] PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)

[0ff966e6a66b1a3dcf7ca8d7d73e899bd429cca3-3] PIM-névtér

[4] Halotti bejegyzése a Budapest XIII. kerületi polgári halotti akv. 22/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 24.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Reichard Piroska