Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, ahol 1877-ben kapta meg oklevelét. Másodéves orvostanhallgató korában már szemészeti pályadíjat nyert, ötödéves korában pedig Jendrássik tanár mellé az orvosi természettan segédjévé választatott, mint ilyen egyszersmind az élettani előadásoknál is segédkezett. 1878-ban mint katonaorvos Boszniában működött. 1879-ben az élettani tanszék első segédjének választották, mely minőségben 1884-ig működött, miközben 1881-ben élettani magántanárrá habilitálták. 1884-ben nevezték ki egyetemi rendkívüli tanárrá, ettől fogva 1890 végéig mint segédtanár az élettani oktatásában vett részt. 1890 elején az állatorvosi akadémián Thanhoffer tanárnak lett utódja az ottani élettani tanszéken.
Cikkei az Orvosi Hetilapban (1877. Az «a» szögletről, 1878. A 16. számú cs. k. katonakórházban Tiroch ezredorvos osztályából: Vér-átömlesztés, Az alkalmazkodás befolyása a látásra, 1880. A fehérnyeoldatok szűrődéséről, A vérnyomásról, 1888. Uj módok az ingerület tovaterjedése sebességi meghatározására az izomban); az Archiv für die gesammte Physiologie-ben (Bonn 1885. Die Ursache der Stabilität des Blutdruckes).
Kutatási területe
Regéczy Nagy Imre és családja síremléke, az Avasi temetőben
Búvárkodásának tárgyai leginkább az élettani fizika körében mozogtak.
Experimentelle Beiträge zur Frage des Porret'schen Muskelphänomens. Bonn, 1889. (Különny. az Archiv f. d. ges. Physiologie 45. kötetéből).
Bemerkungen bezüglich der zuletzt von Herrn L. Hermann und Herrn E. Münzer veröffentlichten Abhandlungen. Bpest, 1890. (Különny. az Archiv f. d. ges. Physiologie 46. kötetéből).
Biographia, az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Fel. szerk. Dr. Kovács Gyula, Dr. Fehér György. Bp., Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1967.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
