Raetia

Raetia
Raetia provincia a Római Birodalomban
Fennállás	15 - 476
Ország	Római Birodalom
Központ	Augusta Vindelicorum (Augsburg)
Főbb települések	Castra Regina (Regensburg), Brigantium (Bregenz), Tridentum (Trident), Veldidena (Innsbruck)
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	rómaiak, kelták
A Wikimédia Commons tartalmaz Raetia témájú médiaállományokat.

A Római Birodalom, Hadrianus uralkodása idején (117-138 AD), a Duna felső folyásánál Raetia császári provinciával (a mai Svájc/Tirol/Németország a Dunától délre), ahol 125-ben nem állomásozott római légió.

Raetia (egyes forrásokban Rhaetia) provincia volt a Római Birodalomban, amelyet a területet lakó rét népről neveztek el.

Fekvése

A provincia az Alpok északi részén és a hegység északi előterében helyezkedett el. Nyugatra tőle a helvétek laktak, keletre terült el Noricum, északon Vindelicia. Nyugati szomszédja Gallia Narbonensis volt, délen pedig a római Italiával volt határos, azon belül is Venetia et Histria körzetével.

A mai Svájc keleti és középső részét foglalta magába (benne a Felső-Rajna vidéke és a Boden-tó), Bajorország déli részét, Felső-Svábföldet, Vorarlberget, Tirol tartomány jó részét és Lombardia egy részét.

Raetiát Itáliával a Reschen-hágón át futó Via Claudia Augusta kötötte össze, de a rómaiak a többi hágón (Splügen-, Septimer-, Julier-, Brenner-hágó) át is utakat építettek.[1]

Története

Raetia területét Kr. e. 15-ben szereztek meg a rómaiak Augustus mostohafiainak, Tiberius és Drusus hadjáratának eredményeképp.[1] Később Vindelicia (a mai délkelet-Württemberg és délnyugat-Bajorország szintén Raetia része lett. Augustus és Tiberius uralkodása idején Raetia északi határa a Duna volt. Később a germán limes alkotta az északi határt, amely a Dunától 166 kilométerre északra húzódott.

A tartomány lakosságának romanizációja későn kezdődött és nem volt teljeskörű.[1] A Svájc délkeleti részében élő rétorománokról úgy tartják, hogy ők a valamikori raetiaiak leszármazottai. Származásuk azonban nem tisztázott.

Települései[2]

Raetia római kori települései

Római név	Mai ország és név	Leírás
Tasgaetium	Stein am Rhein	A Rajna Boden-tavi kifolyásánál
Constatia	Konstanz	A Boden-tó déli partján
Arbor Felix	Arbon	A Boden-tó déli partján
Brigantium	Bregenz	A Rajna Boden-tavi befolyásánál
Clunia	Feldkirch	A Rajna mentén
Magia	Maienfeld	A Rajna mentén
Curia	Chur	A Rajna mentén
Cambodunum	Kempten
Abudiacum	Epfach
Guntia	Günzburg	A Duna partján
Augusta Vindelicorium	Augsburg	A provincia székhelye, légió állomáshelye a Duna partján
Submuntorium	Neuburg	A Duna partján
Abusina	Eining	A Duna partján
Castra Regina	Regensburg	Légió állomáshelye, a Duna partján
Castra Augusta	Geiselhöring
Castra Batavia	Passau	Az Inn torkolatánál
Pons Aeni	Rosenheim	Az Inn partján
Veldidena	Innsbruck	Az Inn partján
Matreium	Matri	A Brenner-hágó északi kijáratánál

Jegyzetek

1. Ókori Lexikon
2. A római világ atlasza 140. o.

Források

• Mike Corbishley: Az ókori Róma földrajza, Holnap Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 9633460077
• Tim Cornell - John Matthews: A római világ atlaszaHelikon, Budapest, 1991 ISBN 9632082133
• Pecz Vilmos (szerk.): Ókori Lexikon Raetia címszó

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Raetia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.