Raetia
Raetia (egyes forrásokban Rhaetia) provincia volt a Római Birodalomban, amelyet a területet lakó rét népről neveztek el. FekvéseA provincia az Alpok északi részén és a hegység északi előterében helyezkedett el. Nyugatra tőle a helvétek laktak, keletre terült el Noricum, északon Vindelicia. Nyugati szomszédja Gallia Narbonensis volt, délen pedig a római Italiával volt határos, azon belül is Venetia et Histria körzetével. A mai Svájc keleti és középső részét foglalta magába (benne a Felső-Rajna vidéke és a Boden-tó), Bajorország déli részét, Felső-Svábföldet, Vorarlberget, Tirol tartomány jó részét és Lombardia egy részét. Raetiát Itáliával a Reschen-hágón át futó Via Claudia Augusta kötötte össze, de a rómaiak a többi hágón (Splügen-, Septimer-, Julier-, Brenner-hágó) át is utakat építettek.[1] TörténeteRaetia területét Kr. e. 15-ben szereztek meg a rómaiak Augustus mostohafiainak, Tiberius és Drusus hadjáratának eredményeképp.[1] Később Vindelicia (a mai délkelet-Württemberg és délnyugat-Bajorország szintén Raetia része lett. Augustus és Tiberius uralkodása idején Raetia északi határa a Duna volt. Később a germán limes alkotta az északi határt, amely a Dunától 166 kilométerre északra húzódott. A tartomány lakosságának romanizációja későn kezdődött és nem volt teljeskörű.[1] A Svájc délkeleti részében élő rétorománokról úgy tartják, hogy ők a valamikori raetiaiak leszármazottai. Származásuk azonban nem tisztázott. Települései[2]
JegyzetekForrások
Fordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia