|
Radisics Jenő
Kutasi Radisics vagy Radisich Jenő (Buziásfürdő, 1856. augusztus 7. – Budapest, 1917. január 4.) művészeti író, 1887-től haláláig az Iparművészeti Múzeum igazgatója. ÉleteRadisics Jenő helytartósági tanácsos fia. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1875-től négy féléven át a Magyar Királyi József Nádor Műegyetem hallgatója volt, majd jogot tanult a Budapesti Tudományegyetemen. 1881-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője, majd 1882-ben az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum munkatársa lett, ahol az intézmény leltárának szerkesztésére és a gyűjtemények rendezésére kapott megbízást. A következő években több hosszabb külföldi tanulmányutat tett. 1887-ben a múzeum igazgatójává nevezték ki, majd a műegyetemen a művészi ipar történetének magántanára lett. 1885–1894 között Pasteiner Gyulával együtt szerkesztette a Művészi Ipar című folyóiratot. 1896-ban megkapta a III. osztályú vaskoronarendet, 1900. október 21-én a császári orosz szent Szaniszló-rend II. osztályát, 1903. június 10-én az olasz koronarend középosztályát. Az 1905-ös általános választások alkalmával disszidens[2] ellenjelölttel szemben szabadelvűpárti program alapján január 26-án elnyerte az orczifalvai mandátumot. Utazott 1882-ben Német-, Francia-, Spanyolországban és Angliában, Németalföldön, Belgiumban és Dániában; 1883-ben Olaszországban; 1884-ben Párizsban és Londonban; 1885 és 86-ban ugyanoda elment a kiállítások rendezése és tanulmányozása végett és Németországba is; 1889-ben Francia-, 1891-ben Olasz-, 1892-ben ismét Franciaországban; 1896-ban Svájcban, 1897-ben Svédországban és Norvégiában, 1899-ben Olaszországban, 1900 és 1901-ben Franciaországban, illetőleg Skóciában, 1902-ben Olaszországban, 1904-ben Belgiumban és 1905-ben Velencében is megfordult. Széleskörű kulturális tevékenységet fejtett ki: tagja volt a munkások vasárnapi oktatására szervezett országos bizottságnak, a múzeumok és könyvtárak országos tanácsának, a Műemlékek Országos Bizottságának, a Magyar Iparművészeti Társaság választmányának, az Országos Embertani Társaságnak, a Szabad Lyceum és az Uránia választmányának, a Magyar Tudományos Akadémia Archeológiai Bizottságának stb. Iparművészeti tárgyú cikkei és tanulmányai hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Házassága és gyermekeiHázastársa Horváth Irma (születési nevén Horváth Mária Julianna Klára) (Szombathely, 1860. július 31. – Budapest, 1915. január 10.) volt,[3][4] akinek a szülei Horvát Boldizsár (1822–1898) magyar író, költő, jogtudós, politikus, igazságügy-miniszter az Andrássy-kormányban, és Schenk Klára voltak. Radisics Jenő a felesége révén sógora báró Eötvös Lorándnak, akinek a neje Horváth Gizella volt. Főbb művei
Jegyzetek
Források
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
