Rabinovszky Pál Máriusz (Budapest, 1895. december 14.[4] – Budapest, 1953. február 7.)[5] magyar művészettörténész, tánctörténész, főiskolai tanár, kritikus. A művészettörténeti tudományok kandidátusa (1952). Írói álnevei: Csák Péter, Merényi Máriusz.
Életpályája
Rabinovszky Máriusz művészettörténész és felesége Szentpál Olga mozgásművésznő, koreográfus, pedagógus és szakíró sírja Budapesten. Új köztemető: 33/1-1-124.
Rabinovszky Károly (1862–1901) gyáros és Merényi Elza/Erzsébet (1873–?) fia.[6] Édesanyja opera-énekesnő volt, aki férje halála után német színpadokhoz szerződött, majd hozzáment egy orvoshoz, s ekkor fiát is magával vitte Németországba. Középiskolai tanulmányainak első három évét a budapesti evangélikus gimnáziumban, a többit a barmeni reálgimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányokat Münchenben, Berlinben és Budapesten folytatott.
1918-ban a Budapesti Tudományegyetemen diplomázott. Ezt követően a Pester Lloyd színház- és művészetrovatának munkatársa lett. A két világháború között kritikái jelentek meg a Nyugatban, az Ars Una-ban, a Magyar Művészetben és még számos lapban.
1944-ben munkaszolgálatos volt, a Pest környéki fronton dolgoztatták sáncmunkásként.
Művészeti folyóiratokban publikált. A festészettel, művészetelmélettel foglalkozott tanulmányaiban. A modern képzőművészeti törekvések kritikusa volt, jelentős tevékenységet folytatott a haladó magyar művészet elismertetéséért.
Magánélete
1919. március 16-án házasságot kötött Szentpál Olga (1895–1968) koreográfus táncművésszel.[7] Három gyermekük született.
