|
Rózsafüzér Királynője-bazilika
A Rózsafüzér Királynője-bazilika (olaszul: Pontificio Santuario della Beata Vergine del Santo Rosario di Pompei római katolikus székesegyház, Mária-szentély és kisebb bazilika (basilica minor) Bartolo Longo megbízásából, az olaszországi Pompeiben épült, s a Pompei Területi Prelatúra székhelye. TörténeteBartolo Longo 1873 októberében megkezdte egy romos templom helyreállítását, és ünnepséget hirdetett Rózsafüzér királynője tiszteletére.[1] 1875-ben Longo megszerezte a Rózsafüzér Királynéja festményt egy nápolyi kolostortól, és pénzt gyűjtött a kép helyreállítására, hogy a templomban helyezzék el. Csodákról kezdtek beszámolni, és a zarándokok tömegesen özönlöttek a templomba. A környék háromszáz lakosa fejenként havi egy scudót ajánlott a munkáért.[1] Bartolo Longót Giuseppe Formisano, Nola püspöke bizta meg, hogy kezdje meg egy nagyobb templom építését – az alapkövet 1876. május 8-án helyezték le. A templomot 1891. május 7-én szentelte fel Raffaele Monaco La Valletta bíboros, XIII. Leó pápa képviseletében. XVI. Benedek pápa 2008. október 19-én adta át hatodik Arany Rózsáját a kegyhelynek.[2] Rózsafüzér Szűzanya A főoltáron a „Rózsafüzér Királynéja” festményt, aranyozott bronz kerettel mutatják be a zarándokoknak. Az oltárkép Szűz Máriát és a Gyermek Jézust ábrázolja, amint rózsafüzért ajándékoznak Szent Domonkosnak és Sziénai Szent Katalinnak. Eredetileg Alberto Radente domonkos pap vásárolta meg nyolc karlinóért Nápolyban,[3] 1875. november 13-án felajánlották Bartolo Longo Pompeiben épített templomába. Egy amatőr festő kísérletet tett a kép restaurálására, és 1876. február 13-án, az ottani Rózsafüzér Konfraternitás alapításának napján helyezték el a templomban. 1880-ban a híres olasz festő, Federico Madlarelli felajánlotta a kép restaurálását. 1965-ben vatikáni művészek ismét restaurálták.[1] Bartolo Longo 1879 júliusában komponálta a „Petíció novenáját”, saját maga tesztelte, miközben tífuszban szenvedett. A szöveget a Rózsafüzér Királynéja csodálatos portréjának napi látomása ihlette, amelynek először Pompeiben ajánlották a Novenát.[4] A teljes ima a rózsafüzér legalább három tizede (három szent misztériuma) napi elmondásából áll, amelyet a Novena követ. Összesen 54 napot vesz igénybe, megszakítás nélkül.[5] 1965. április 23-án a festményt személyesen áldotta meg VI. Pál pápa.[6] LeírásaAz eredeti, 1876 és 1891 között emelt épület, amelyet Antonio Cua tervezett, latin kereszt tervet követett. Alapterülete mindössze 420 négyzetméteres.[7] A homlokzat kialakítása, Giovanni Rispoli munkája, 1893. május 15-én kezdődött meg, s a Rózsafüzér Királynéja 18 tonnás, 3,25 m magas szobrában csúcsosodik ki.[8] amelyet Gaetano Chiaromonte egyetlen carrarai márványtömbből faragott ki, alatta a „PAX” (béke) szó és az „MCMI” (1901) évszám látható. A növekvő számú zarándok befogadására a szentélyt 1934 és 1939 között egyről három folyosósra bővítették, megtartva latin kereszt formáját. A projektet Antonio Anastasio Rossi prelátus rendelte meg, és Monsignor Spirito Maria Chiapetta építész-pap tervezte.[8] Minden új folyosó mindkét oldalán három mellékoltár található. Az új épület a maga 2000 négyzetméterével[7] maximum 6000 fő befogadására alkalmas. [8] A 80 m magas, 1912 és 1925 között épült harangtornyot Aristide Leonori tervezte, testvére, Pio Leonori segítségével. Jegyzetek
Fordítás
Bibliográfia
További információk
Kapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
