|
Római kori villák BudapestenRómai villák Budapest több pontján is épültek. A római villa típusaiA római villa, mely gazdasági és lakócélokat egyaránt szolgált, általában nem egy épületből állt. Római írók, mint Cato, Columella, Varro egy épületkomplexumon belül is többféle villatípust írnak le. A villa típusa rendeltetésétől függ. A villa rustica gazdasági épület, a villa fructuaria terménytároló, a villa urbana a birtokos lakóháza, amit attól függően rendezett be egyszerűbben vagy gazdagabban, hogy mennyi vagyona volt. A villához földbirtok tartozott, így a villa elsősorban vidéki épület volt. A villa nagysága összhangban volt a birtok nagyságával. A budapesti villákAquincumtól nyugatra és a város környékén, a várost határoló dombokon több villaépület maradványa is előkerült. A földbirtokok nagyságára az előkerült feliratokból lehet következtetni. Aquincum gazdag vezetőinek (decuriones) a birtokai a 2-3. században a várostól 4-5 kilométerre helyezkedtek el. A város közvetlen közelében a Csúcs-, Tábor- és Testvér-hegyen, tágabb környékén pedig Pomázon, Budakalászon, Budakeszi központjában és Budaörsön kerültek elő villák. A villák többnyire ugyanazt az alaprajztípust követték, hol díszesebb, hol szerényebb kivitelben. A méret is különböző volt, ezek az úgynevezett középfolyosós dísztornácos (portikuszos) villák típusai voltak. A helyiségek kétoldalt egy folyosóról nyíltak. Ugyanez az épülettípus az Aquincumi polgárvárosban és az Aquincum-canabaeban is megtalálható, de néha kiegészültek egy apszissal záródó oldalfolyosóval, mint a Hercules-villa esetében is. Valamennyi feltárt villát a markomann háborúk (166-180) utáni évtizedben építették, amikor Aquincum colonia rangra emelkedett. Ez a dátum a mezőgazdaság kései romanizálására is utal. A 4. századig használt épületek valószínűleg 2-4 négyzetkilométer nagyságú középbirtokokhoz tartozhattak. Aquincum territóriumán eddig 15 feltárt vagy régészeti terepbejárás során feltételezett római kori villa ismert,[1] és további 26 villára utalnak különböző leletek, például temetkezések vagy kőemlékek. Néhány villa leírásaA villák háziipari tevékenység színhelyei is voltak, fém nyersanyag is előkerült az ásatások folyamán, így valószínűleg fémműves dolgozott az egyik a polgárvárostól 1,5 kilométer távolságra lévő 30x40 méter alapterületű, egyszerűen kivitelezett, 1980-ban feltárt villaépületben (III. kerület, Kaszás dűlő-Csikós utca). A gazdagabb villákat megpróbálták beleilleszteni a környezetbe: a Testvér-hegyen feltárt villát teraszosan építették, így alkalmazkodtak a lejtős domboldalhoz. Terrazzóval borított padlója alatt hypocaustum fűtőrendszer húzódott meg. Mesterséges teraszra épült a 3. század elején a gyönyörű kilátással rendelkező csúcs-hegyi villa, ami egy közeli forrásból csatornán át kapott vizet. Kb. 400 négyzetméteres, téglalap alakú, kilenchelyiséges, tornácos, hideg- és melegvízű fürdőmedencével ellátott villa volt. A szokásos lakó-, étkező-, fogadó- és bejárati helyiségekből állt. Az ebédlője mennyezetét és néhány lakószobát falfestéssel és stukkóval díszítették. Régészeti leletei alapján megállapították, hogy még a hun korszakban, az 5. században is használták. 1932-33-ban tárták fel. A békásmegyeri villát, aminek az alapterülete 150 négyzetméter volt, 3,8 méter szintkülönbséget áthidalva négy teraszra építették, a falait pedig kő- és téglasorok ritmikus váltakozásával rakták ki. A kb. 300 négyzetméter alapterületű budakalászi villa faragott, habarcsba rakott kövekből épült, és minden helyiségét hypocastum fűtötte. A villa jellegzetessége, hogy az alaprajza teljesen szabályos, a tengelyében egy lépcsőn megközelíthető apszis volt. A középfolyosóról 2-2 helyiség nyílt. Jegyzetek
Ajánlott irodalom
ForrásokBudapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 316. o. ISBN 963-05-6410-6 Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 372–373. o. ISBN 963-05-6411-4 |
Portal di Ensiklopedia Dunia
