|
Római Francia Akadémia
 A Római Francia Akadémia, egy francia művészeti intézmény, amely a római Villa Mediciben, a Pincio dombon az ott tartózkodó művészeket, kutatókat támogatja, lehetővé téve számukra, hogy kutatási projekteken dolgozzanak. Kínálatában gazdag kulturális programok, kiállítások, koncertek, vetítések, irodalmi találkozók, konferenciák szervezése szerepelnek, gyakran együttműködve pályázatok vagy a korábbi pályázatok nyerteseivel. Feladata az is, hogy megőrizze a Villa Medicit és kertjeit, és a nyilvánosság számára bemutassa őket (hétfő kivételével) minden nap vezetett bemutatókkal. Története  1666-ban Colbert azért alapította, hogy összegyűjtse a Római Díj nyerteseit, valamint a nagy francia nemesek által támogatott művészeket, a francia kapcsolatok erősítésére Rómával és általában Itáliával. Abban az időben az ösztöndíjasok három-öt évig tartózkodtak ott, aszerint, hogy melyik tudományágban tevékenykedtek. Az első francia akadémia Rómában, a Gianicolón majd a Palazzo Manciniben, a Via del Corsón volt, 1799-ig, amikor helyét elfoglalták, a bútorait szétszórták. 1803-ban Napóleon költöztette az Akadémiát a Villa Medicibe, azzal a szándékkal, hogy megőrizzék az intézménynek a forradalom által fenyegetett kincseit, ami lehetővé tette a felfedezett fiatal művészek megismertetését mind az ókor, mind a reneszánsz remekműveivel, hogy inspirációt nyerjenek az „envois de Rome”-ról, az éves tanulmányok utáni remekekhez, amelyeket Párizsba küldtek és elbíráltak. Ez képezte az ösztöndíjasok kötelező gyakorlatát. Az első világháború megszakította működését, majd Mussolini 1941-ben elkobozta a villát. A francia akadémia akkor elköltözött Nizzába, majd Fontainebleau-ba. A tanfolyamokat és a Prix de Rome-öt 1968-ban André Malraux beszüntette (aki ezt 1962-ben egyszer már megpróbálta). Az utolsó építészeti Grand prix-t 1967-ben adták ki, mivel az 1968-as események megakadályozták a folytatást. A párizsi Académie des beaux-arts, és a Francia Akadémia a Villa Mediciben elvesztették az Olasz Kulturális Minisztérium, valamint az Állam támogatását.[1] Azóta a díjazottak nemcsak a hagyományos művészeti ágakat művelik (festőművészet, szobrászat, építészet, medálok vagy drágakővésés, zeneszerzés, hanem az addig elhanyagolt vagy azóta létrejötteket is (irodalom, díszlettervezés, fényképezés, filmművészet, művészettörténet, festményrestaurálás). A Római Francia Akadémia ösztöndíjasai voltak többek között: Jean-Auguste-Dominique Ingres, Jean-Baptiste Carpeaux, Charles Garnier, Claude Debussy, Georges Bizet, François Bon, illetve mostanában Yan Pei-Ming, Pascal Dusapin, Laurent Grasso, Valérie Mréjen, Marie NDiaye, Xavier Beauvois és számos, nemzetközi szinten is elismert művészettörténész. Igazgatói 
JegyzetekFordítás
Bibliográfia
|
||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
