Pygmalion (film, 1938)

Ez a szócikk az 1938-ban bemutatott filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Pügmalión (egyértelműsítő lap).

Pygmalion (Pygmalion)
1938-as brit film
Rendező	Anthony Asquith Leslie Howard
Producer	Gabriel Pascal
Alapmű	George Bernard Shaw azonos című színműve
Műfaj	romantikus vígjáték filmdráma
Forgatókönyvíró	George Bernard Shaw W.P. Lipscomb Cecil Lewis
Főszerepben	Leslie Howard Wendy Hiller
Zene	Arthur Honegger
Operatőr	Harry Stradling
Vágó	David Lean
Díszlettervező	John Bryan
Gyártás
Ország	Egyesült Királyság
Nyelv	angol
Forgatási helyszín	Pinewood Studios
Játékidő	96 perc
Forgalmazás
Forgalmazó	Metro-Goldwyn-Mayer Netflix
Bemutató	Nagy-Britannia: 1938. október 6. Magyarország: 1939. november 16.
További információk
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Pygmalion témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Pygmalion (Pygmalion) 1938-ban bemutatott fekete–fehér angol játékfilm Anthony Asquith és Leslie Howard rendezésében; George Bernard Shaw azonos című híres vígjátékának adaptációja.

Ez volt Leslie Howard, az akkor már híres színész filmrendezői bemutatkozása. A filmet Magyarországon 1939. november 16-án mutatták be.

Cselekménye

A londoni operából kiáramló közönségnek Eliza virágcsokrokat árul. A tömegben egy férfi – Higgins fonetikaprofesszor – nagy hangon kijelenti, hogy a piszkos, rossz beszédű virágárus lányból pár hónap alatt előkelő hölgyet tudna csinálni, aki még a nagykövet estélyén is bámulatba ejtené a társaságot. Másnap Higginsnél megjelenik Eliza és felszólítja a professzort, hogy váltsa valóra kijelentését. Az éppen Higginsnél tartózkodó Pickering ezredes fogadást ajánl Higginsnek, aki beleegyezik a játékba. Komoly munka kezdődik, a faragatlan lányt minden szóra újból kell tanítani, minden mozdulatot újból meg kell mutatni. Elérkezik a nagykövet estélye, ahol Eliza sikerrel helytáll. Azt terjesztik róla, hogy egy királyi ház sarja és rangrejtve jelent meg az estélyen. A kísérletnek vége, Higgins és Pickering elégedett. A lány azonban nem tud mit kezdeni magával. Szemére veti a professzornak önzését, aki csak a kísérletével törődött. Eliza éjszaka kiszökik a házból, de még fölkeresi Higgins anyját, hogy elbúcsúzzon tőle. Itt talál rá Higgins, aki már kétségbeesetten kereste, mert eltűnése után rádöbbent, mennyire szereti.

Filmtörténet

Anthony Asquith Pygmalion-feldolgozása lényegében megfilmesített színház, de a műfajon belül a jobbak közé tartozik. Georges Sadoul francia filmtörténész könyvében kiemeli a film szép fényképezését és kitűnő vágását. A vágó egyébként a később híres filmrendezővé lett David Lean volt. A film valószínűleg mintául szolgált Laurence Olivier-nek a Shapespeare-darabok későbbi megfilmesítésében. Maga Asquith is még több hasonló stílusú, enyhén gunyoros hangvételű filmvígjátékot készített az 1950-es évek első felében.

Főszereplők

• Leslie Howard – Henry Higgins professzor
• Wendy Hiller – Eliza Doolittle
• Wilfrid Lawson – Alfred Doolittle
• Marie Lohr – Mrs. Higgins
• Scott Sunderland – George Pickering ezredes
• Jean Cadell – Mrs. Pearce
• David Tree – Freddy Eynsford-Hill
• Everley Gregg – Mrs. Eynsford-Hill
• Leueen MacGrath – Clara Eynsford Hill
• Esme Percy – Aristid Karpathy gróf

Források

• (1939. november 18.) Pygmalion (PDF). Magyar Film 1. évf. (40. szám), 6. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 10.) 
• Georges Sadoul. A filmművészet története, ford. Szávai Nándor, Budapest: Gondolat Kiadó, 355. o. (1959) 
• Ulrich Gregor, Enno Patalas. A film világtörténete, ford. Félix Pál, Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 188. o. (1966) 

További információk

• Pygmalion a PORT.hu-n (magyarul)
• Pygmalion az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Pygmalion a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Pygmalion a Box Office Mojón (angolul)