Purjesz Lajos
Purjesz Lajos (Nagytótipuszta, 1881. szeptember 4. – Budapest, 1925. január 7.) publicista, lapszerkesztő.
– Purjesz Lajos
PályájaPurjesz József és Klein Janka fia.[3] Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte. Egyetemistaként a függetlenségi Egyetértés című lap munkatársa és már 19 éves korában politikai rovatvezetője volt. Ezután a Független Magyarország munkatársa lett. 1904-től 1913-ig az Egyetértés felelős szerkesztőjeként működött. Vezércikkeivel jelentős mértékben befolyásolója volt a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt politikájának. 1913-tól 1920-ig a Világ felelős szerkesztője lett. A Világ nagy szerepet játszott a Polgári Radikális Párt programjának kialakításában, amelynek 1914-től annak hivatalos lapja lett és Purjesz mellett Jászi Oszkár, Feleky Géza, Ignotus Pál és Ady Endre voltak legjelentékenyebb publicistái. Szerkesztői Nyitray József, Gerő Ödön, Feleky Géza, Roóz Rezső voltak.[4] Purjesz Lajos a világháború után 1921 és 1924 között a Világ főszerkesztője volt.[5] A polgári radikalizmus lapja az ő vezetése alatt vált a magyar politikai élet tényezőjévé. Sokáig, egészen a páholyok feloszlatásáig, szerkesztette a magyarországi szabadkőművesség hivatalos lapját, a Keletet és az Orientet is.[6] Küzdött az általános választójogért és a polgári demokrácia más követeléseiért. Az első világháború idején Purjesz Lajos a polgári újságírók közül a legkorábban kezdett el pacifista propagandát kifejteni. 1918-ban részt vett a Magyar Nemzeti Tanács megalakításában. Része volt a Budapesti Újságírók Egyesülete betegpénztárának, özvegy- és árvaalapjának megteremtésében. 1907-től 1918-ig a BÚE (Budapesti Újságírók Egyesülete) főtitkára volt.[7] ![]() 1919. elején lapot indított Uj Világ címmel. A tiszavirág-életű radikális ifjúsági lap – aminek Purjesz felelős főszerkesztője is volt – főmunkatársa Benedek Marcell, felelős szerkesztője Supka Géza volt. Az első szám Babits Mihály, Benedek Marcell, Schöpflin Aladár, Móricz Zsigmond, Barta Lajos és Sztrókay Kálmán írásaival jelent meg. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után fellépett a megtorlás ellen. Felesége Czukor Erzsébet volt, Czukor Emil és Kohn Eugénia lánya, akivel 1911. július 15-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[3] Irodalom
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia