Propadién

Propadién
IUPAC-név	propadién
Más nevek	allén
Kémiai azonosítók
CAS-szám	463-49-0
PubChem	10037
ChemSpider	9642
SMILES C=C=C
InChI InChI=1S/C3H4/c1-3-2/h1-2H2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C3H4
Moláris tömeg	40,06 g/mol
Sűrűség	1,824 kg/m³ (gáz, normálállapotban) 0,6620 kg/dm³ (folyadékfázis, forrásponton)[1]
Olvadáspont	−136,3 °C
Forráspont	−34,4 °C
Veszélyek
MSDS	külső MSDS
EU osztályozás	rendkívül gyúlékony (F+)
R mondatok	R12
S mondatok	S9S16S33
Robbanási határ	Alsó határ: 1,9 térfogat%, 31 g/m³ Felső határ: 17 térfogat%, 283 g/m³ [1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A propadién szerves vegyület, a legegyszerűbb allén, azaz olyan vegyület, amelyben kumulált C=C kettős kötés található. Képlete H₂C=C=CH₂, triviális neve allén.[2] Speciális hegesztésekhez használt gázkeverékek (MAPP-gáz) alkotórésze.

Előállítása és propinnal való egyensúlya

Az allén a propinnal kémiai egyensúlyban van, keveréküket MAPD-nek is nevezik a metil-acetilén (a propin másik neve)-propadién rövidítéséből:

H₃CC≡CH ⇌ H₂C=C=CH₂

K_eq = 0,22 (270 °C), 0,1 K (5 °C)

Az MAPD a vegyiparban fontos kiindulási anyagként használt propán propénné történő krakkolása során keletkezik – többnyire nemkívánatos – melléktermékként. Az MAPD akadályozza a propén katalitikus polimerizációját.[3]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Propadiene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

1. A propadién vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 03. (JavaScript szükséges) (angolul)
2. allenes, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry 
3. Klaus Buckl, Andreas Meiswinkel "Propyne" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2008, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.m22_m01