Premstätten
Premstätten osztrák mezőváros Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 5934 lakosa volt. FekvésePremstätten a Grazi-medence nyugati részén fekszik, a Kaiserwald erdejében, kb. 5 km-re délre Graztól. Legfontosabb folyóvizei a Gepringbach, a Poniglbach és a Laabach. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Bierbaum (742 lakos 2017-ben), Hautzendorf (870), Laa (532), Oberpremstätten (1256), Unterpremstätten (2090) és Zettling (444). A környező önkormányzatok: északra Seiersberg-Pirka, északkeletre Feldkirchen bei Graz, keletre Kalsdorf bei Graz, délkeletre Wundschuh, délre Dobl-Zwaring, nyugatra Lieboch, északnyugatra Haselsdorf-Tobelbad. TörténeteAz önkormányzat a 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során jött létre Unterpremstätten mezőváros és Zettling község egyesülésével Unterpremstätten-Zettling néven. Mai nevét 2016 januárjában kapta. A Preuenstaette nemesi nemzetséget először 1179-ben említik írásban. 1448-ban Jörg Saurau engedélyt kapott Frigyes királytól (később császártól), hogy építsen egy tornyot és egy kis erődöt Oberpremstättenben. 1532-ben a törökök Kőszeg ostromából visszatérőben elpusztították Stájerország nagy részét, köztük Unterpremstättent is. A következő évtizedekben a premstätteni szekeresek fokozatosan elkezdték kiszorítani Grazból a helybeli fuvarozókat, míg azok 1660-ban szövetségbe nem tömörültek és kitiltatták riválisaikat a városból. 1761-ben a falu önálló egyházközséggé vált. A 19. században a község a mezőgazdaság mellett egyre inkább iparosodni kezdett. A 20. második feléig a téglagyártás volt a legfőbb iparág. LakosságA premstätteni önkormányzat területén 2017 januárjában 5934 fő élt. A lakosságszám 1869 óta gyarapodó tendenciát mutat, az utóbbi évtizedekben elsősorban a Grazból a környező településekre kiköltözők miatt. 2015-ben a helybeliek 90,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 5,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1% egyéb országok polgára. 2001-ben a unterpremstätteni lakosok 83,6%-a római katolikusnak, 3,4% evangélikusnak, 9,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 22 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (95,1%) mellett a horvátok és a szlovének alkották 1-1%-kal. Látnivalók
JegyzetekForrások
Fordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia