Pontoszi líra

Ez a szócikk egy vonós hangszerről szól. Hasonló címmel lásd még: Líra (egyértelműsítő lap).

Pontoszi líra
Pontoszi líra
Más nyelveken
görög: ποντιακή Λύρα török: karadeniz kemençe angol: pontic lira
Besorolás
kordofon → lant vonós
Menzúra	280–320 mm[1]
Hangolás	három húr kvartonként
Rokon hangszerek	fidula, kemençe

A pontoszi líra (görög ποντιακή Λύρα) a pontoszi görög diaszpóra körében, illetve a pontoszi görögök egykori területén, Törökország Fekete-tengeri partvidékén és Grúziában használt vonós hangszer. Csak a nevében líra, hangszertanilag nem a lírák, vagyis járomlantok, hanem a nyeles lantok közé tartozik.[2] Török megfelelője a karadeniz kemençe.

Leírása

A pontoszi líra körvonala palack formájú; hosszúkás, vályúszerű teste rövid nyakával, hangolófejével együtt egyetlen darab fából van kifaragva. Teljes hosszúsága 50–60 cm. A fenyőfa tetőn két párhuzamos keskeny, hosszanti hanglyuk van, ezek között áll a húrláb. Dárdaformájú, alul nyitott dobozszerű hangolófeje van elülső állású hangolókulcsokkal. Három húrját többféleképp hangolják, legtöbbször kvart hangközökre.

Használata

Függőleges helyzetben használják, a hangszer testét az ülő zenész a térdei közé veszi, álló helyzetben egy szíj tartja. A vonót alsó fogással kezelik. Jellemző a többszólamú játék, a burdonszerű kíséret mellett gyakran kvart-párhuzamban szólal meg a dallam.

Jegyzetek

1. Components of the Pontic Lyra (angolul)
2. A hangszerek Sachs–Hornbostel-féle osztályozásába a 321.322-71 számon illeszthető be: vonóval megszólaltatott doboz-nyaklant. A Bizánci Birodalomban, miután az ógörög líra már feledésbe merült, a líra, vagyis „lüra” (λύρα) hangszernevet vonós hangszerekre alkalmazták.

További információk

• The Pontic Lyra (Η Ποντιακή Λύρα) (angolul)
• Videó