|
Policisztás ovárium szindróma
A policisztás ovárium szindróma (PCOS, Stein–Leventhal-szindróma) egy női endokrin, vagyis hormonrendszert érintő betegség.[1] Elnevezésből csak a petefészek megbetegedésére következtethetünk, de a PCOS ennél jóval összetettebb, rövid- és hosszútávú szövődményekkel járó anyagcserezavar. Kialakulásában szerepe van a genetikai hajlamnak és az életmódnak, mint például helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, túlsúly, stressz. Gyakori kórkép, a reproduktív korú nők kb. 5 százalékát érinti.[1]
Kialakulásának okai
A petefészek elváltozásának oka a férfi nemi hormonok (androgén) túlsúlya. A petefészek felületén egy vastag bevonat képződik, mely megakadályozza a tüszőrepedést. A meg nem repedt tüszők maradványaiból egy ciszta[2] alakul ki, ezek adják a policisztás ultrahangképet. A betegek nagy számára jellemző az inzulinrezisztencia is.
Leírása és tünetei
A PCOS tünetei négy csoportba sorolhatók:
- Nőgyógyászati problémák: peteérési zavarok (krónikus oligoovuláció vagy anovuláció); ritka, kimaradozó menstruáció, meddőség. Jellemző még a terhességgel kapcsolatos komplikációk: vetélés, terhességi magas vérnyomás, terhességi cukorbetegség.
- Belgyógyászati problémák: elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus X-szindróma, vérzsírzavarok, szív- és érrendszeri eltérések.
- Bőrproblémák: pattanásos és zsíros bőr, hajritkulás, férfias típusú szőrösödés: bajusz- és szakállképződés, szőrszálak megjelenése az emlőbimbók körül.
- Daganatok kialakulása.
Kezelése
A PCOS napjainkban még gyógyíthatatlan betegség, így a kezelés a tünetek enyhítéséből és a további állapotromlás megelőzéséből áll. A gyógyszeres kezelés célja az inzulinrezisztencia kezelése, a férfihormonok hatásának kompenzálása és a peteérés, tüszőrepedés és terhesség elősegítése. A kezelés során a cukorbetegek terápiájában is használt metformin hatóanyagú készítményeket használják. Fontos szerepe van az életmódváltásnak is a kezelésben, a megfelelő táplálkozás és a rendszeres testmozgás is enyhítheti a tüneteket. A szakemberek szerint már 5 kg felesleg leadása is jó hatással van a hormonszintekre és a menstruációs ciklusra.[3]
Az PCOS diéta egyet jelent az inzulinrezisztencia diétával. Alapja a 3 óránkénti étkezés, a gyors-, lassú felszívódású szénhidrátok ismerete, az egyes étkezéseken belüli megfelelő arányuk betartása. Ezzel elkerülhetővé válnak a vércukor kiugrások és leesések, a nap folyamán biztosítható az egyenletes vércukorszint . Az inzulinrezisztencia javulása következtében a PCOS is enyhül. A korrekt diétához a szénhidrát gramm számolás elengedhetetlen és ügyelni kell az ételek glikémiás indexére is. A diétában letölthető szénhidrát gramm táblázatok, glikémiás index táblázatok és online kalkulátotok segítik a pácienseket.[4]
Források
- Rácz Károly – Winkler Gábor – Szendei M. György – Sólyom János – György István – Szilágyi András: A PCOS metforminkezelését áttekintő II. interdiszciplináris konszenzuskonferencia (Budapest, 2009. május 13.), Diabetologia Hungarica, 2009. (17. évf.) 2. sz. 169–176. oldal
- Jermendy György – Winkler Gábor: A polycystás ovarium szindróma (PCOS) kezelésével kapcsolatos konszenzus-értekezlet ajánlásai, Diabetologia Hungarica, 2008. (16. évf.) 2. Suppl. 51–52. oldal
- Szilágyi András: Polycystás ovarium szindróma (PCOS) és a 2-es típusú diabetes mellitus, Diabetologia Hungarica, 2008. (16. évf.) 2. Suppl. 31–37. oldal
- Godó György – Nagy Károly: Policisztás ovárium szindróma (PCOS), Háziorvos továbbképző szemle, 2002. (7. évf.) 6. sz. 388–392. oldal
- Kosztolányi György: A policisztás ovárium szindróma genetikája, Magyar nőorvosok lapja, 2010. (73. évf.) 1. sz. 48–50. oldal
- Körner Anna: Policisztás ovárium szindróma és 2-es típusú diabétesz gyermekkorban, Magyar nőorvosok lapja, 2010. (73. évf.) 1. sz. 51–54. oldal
- György István: Androgén túlsúly a serdülőkori policisztás ovárium szindrómában, Magyar nőorvosok lapja, 2010. (73. évf.) 1. sz. 39–47. oldal
- Szilágyi András: Policisztás ovárium szindróma - múlt, jelen, jövő, Magyar nőorvosok lapja, 2010. (73. évf.) 1. sz. 31–38. oldal
- Petrányi Gyula: Policisztás ovárium szindróma - 2008-ban, LAM Lege Artis Medicinae, 2008. (18. évf.) 6-7. sz. 490–492. oldal
- Valkusz Zsuzsanna – Korbonits Márta: Újabb eredmények a PCOS patofiziológiájában - az AMP-kináz szerepe a metabolizmus szabályozásában, Magyar nőorvosok lapja, 2010. (73. évf.) 3. sz. 133–140. oldal
- Bajnok László: A polycystás ovarium szindróma gyógyszeres kezelésének bizonyos kérdései, LAM (Lege Artis Medicinæ), 2010; 20(03-04) 189–193. oldal
Jegyzetek
- ↑ a b Nandi A, Chen Z, Patel R, Poretsky L. (2014. March). „Polycystic ovary syndrome.” (angol nyelven). Endocrinol Metab Clin North Am. 43 (1), 123-47. o. DOI:10.1016/j.ecl.2013.10.003. PMID 24582095.
- ↑ A felszaporodó tüszőfolyadék egy 1-5 cm-es jóindulatú cisztát hoz létre. Az így kialakult ciszta sima felszínű, folyadéktartalmú, elmozdítható képlet, amely hormont termel. A hormon hatására késhet a menstruáció, illetve rendszertelenné válhat.
- ↑ https://munkahet.hu/hirek/eletmod-egeszseg/pcos-tunetei-okai-kezelese[halott link]
- ↑ Szénhidrát táblázat, glikémiás index táblázat, inzulin index táblázat (magyar nyelven). Dr. Benkő Éva. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
|
