Podorugla

Podorugla
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Mrkonjić Grad
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 50
Népesség
Teljes népesség	1001 fő (2013)[1]
Népsűrűség	127,0 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	7,88 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 24′ 08″, k. h. 17° 06′ 10″44.4022, 17.1028Koordináták: é. sz. 44° 24′ 08″, k. h. 17° 06′ 10″44.4022, 17.1028
Sablon Wikidata Segítség

Podorugla (szerbül: Подоругла) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 61 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2 km-re, közúton 4 km-re délkeletre, a Dinári-hegységben, Mrkonjić Grad és Oćune között, az Oruglo nevű hegy alatt, 708 méteres tengerszint feletti magasságban található. Áthalad rajta a Jajcáról Bihácsra menő főút.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	813	991
Bosnyák	17	3
Horvát	16	5
Jugoszláv	3	1
Egyéb	0	1
Összesen	849	1001

Története

Ez a terület egykor a középkori zemljaniki plébániához tartozott, amelyet II. Prijezda bosnyák bán 1287-ből származó oklevele említ. A térség a Jajcától északra fekvő Orbász völgye várainak elesésével 1527-1528-ban került oszmán uralom alá. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta a Vrbas és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegyeket. Kicsit később a Trijebovoi náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla. Egyes adatok szerint a 16. század közepétől származó összeírásokban szereplő lakosok ortodoxok voltak.[4]

A falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.

A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 849-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.

Gazdaság

2008. március 19-én nyílt meg a faluban a „Kruna” ásványvízüzem. A víz az Orlov Kamen forrásból származik.

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
3. Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
4. Zmijanje i zmijanci. poreklo.rs . (Hozzáférés: 2024. június 30.)

További információk

• Mrkonjić Grad község hivatalos oldala