Piroslábú cankó

Piroslábú cankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Szalonkafélék (Scolopacidae) Nem: Tringa Faj: T. totanus
Tudományos név
Tringa totanus (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A piroslábú cankó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Piroslábú cankó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Piroslábú cankó témájú médiaállományokat és Piroslábú cankó témájú kategóriát.

A piroslábú cankó (Tringa totanus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Scolopax nembe Scolopax totanus néven.[3]

Alfajai

• Tringa totanus craggi Hale, 1971
• Tringa totanus eurhina (Oberholser, 1900)
• Tringa totanus robusta (Schioler, 1919)
• Tringa totanus terrignotae Meinertzhagen & A. Meinertzhagen, 1926
• Tringa totanus totanus (Linnaeus, 1758)
• Tringa totanus ussuriensis Buturlin, 1934[2]

Előfordulása

Eurázsiában fészkel, telelni délebbre húzódik; eljut Afrikába is. Természetes élőhelyei a legelők, édesvizű tavak és mocsarak, sós mocsarak, szikes lagúnák, torkolatok és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig fordul elő. Fészkelő állománya 400-1000 párra tehető (2000-2012).[5]

Megjelenése

Testhossza 27-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 59-66 centiméter, testtömege 85-150 gramm.

Nász és

vonuló tollazata

és a levegőben

Életmódja

Rovarokból és azok lárváiból, valamint rákokból és férgekből álló táplálékát a sekély vízben keresgéli.[5]

Szaporodása

Tavak, mocsarak partján az alacsony fűbe rakja fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 23 napig kotlik. A kikelt fiókák rövid idő múlva elhagyják a fészket, 25-35 nap múlva válnak önállóvá.

Fészke, tojásaival

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.[5]

Jegyzetek

1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
5. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 31.)

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. december 31.)

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe