hu Pirosfej%C5%B1 aratinga

Pirosfejű aratinga
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Araformák (Arinae);
Nemzetség:	Ararokonúak (Arini);
Nem:	Psittacara;
Faj:	P. erythrogenys;
Tudományos név
	Psittacara erythrogenys; Lesson, 1844
Szinonimák
	Aratinga erythrogenys
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pirosfejű aratinga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosfejű aratinga témájú médiaállományokat és Pirosfejű aratinga témájú kategóriát.

A pirosfejű aratinga (Psittacara erythrogenys), korábban Gvajakil-papagáj, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]^[3]

Rendszerezése

A fajt René Primevère Lesson angol ornitológus írta le 1844-ben, Psittacara (psittacus) Erythrogenys néven.^[4]

Előfordulása

Dél-Amerika északnyugati részén, Ecuador és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők és szavannák. Vonuló faj.^[5]

Betelepítették az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia, Florida és Hawaii államaiba, valamint Puerto Rico területére is.

Megjelenése

Testhossza 33 centiméter.^[6] Tollazata zöld, kivéve a fej nagy részét, a pofák alsó részét, a szárnyéleket, a szárnyszegélyét, a kis- és a közép-alsó szárnyfedőit, valamint a combjait, melyek vörösek.

Életmódja

Magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik.

Szaporodása

Fészekalja 3-4 fehér tojásból áll, melyen 23 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 50 nap.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe még elég nagy, de csökken, egyedszáma 6700 példány körüli és szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.^[5]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. július 26.)

További információk

Irodalom

N. Collar / P. Boesman / C. J. Sharpe: Red-masked Parakeet (Psittacara erythrogenys), in: Handbook of the Birds of the World Alive, hrsg. von J. del Hoyo / A. Elliott / J. Sargatal / D.A. Christie / E. de Juana, Barcelona 2013 (fizetett hozzáférés; utolsó hozzáférés: 2014. augusztus 16.)

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. július 28.)

[ITIS-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2024. március 20.)

[Olah2022-3] Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.

[E-4] Avibase. (Hozzáférés: 2020. július 28.)

[C-5] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. július 28.)

[D-6] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. július 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Pirosfejű aratinga