Pierre Waldeck-Rousseau
![]() Pierre Marie René Ernest Waldeck-Rousseau (Nantes, 1846. december 2. – Corbeil-Essonnes, 1904. augusztus 10.) francia jogász, politikus, a Harmadik Francia Köztársaság 36. miniszterelnöke. PályafutásaKispolgári, republikánus családban született. Poitiers-ben tanult jogot, és Párizsban doktorált üzleti és pénzügyi jogból. Saint-Nazaire bíróságán bejegyzett ügyvéd volt, és a l’Avenir republikánus újság szerkesztésében is részt vett. 1873-ban Rennes-be költözött. 1879 és 1882 között Rennes várost képviselte a nemzetgyűlésben. Többször javasolta, hogy engedélyezzék a civil szervezetek és társaságok alapítását, mert az érvényben lévő törvény tiltotta. Az alig 35 éves képviselőre bízták a belügyi tárcát Léon Gambetta kormányában 1881. november 14-én. Jules Ferry második kormányában is a belügyekért felelős miniszter volt 1883. február 23. és 1885. április 6. között. 1883 októberében, már belügyminiszterként nyújtott be törvénytervezetet a parlamentben, amely engedélyezné a kölcsönös segélyező és biztosító társaságok létrehozását. A törvényjavaslatot csak 1901. június 22-én emelte törvényerőre a szenátus. 1884. március 21-én megszavaztatta a szakszervezetek alapításának jogát is. 1885 tavaszán megbukott Jules Ferry kormánya, Waldeck-Rousseau elhagyta a politikai élet színterét és visszavonult szülővárosába. 1889-ben újra ügyvédként volt jelen Párizsban. 1894-ben Loire megye szenátorává választották. 1899. június 22-én Émile Loubet köztársasági elnök kormányalakításra kérte fel. A republikánusoknak szükségük volt olyan politikusra, akire nem vetett árnyékot a Panama-csatorna körüli korrupciós botrány, és aki elvetette a nacionalizmust. 1902. június 3-án lemondott betegsége, hasnyálmirigyrák, miatt. Émile Combes vette át a kormány irányítását. Publikációi
Források
Kapcsolódó szócikk |
Portal di Ensiklopedia Dunia