Piekary Śląskie

Piekary Śląskie
Piekary Śląskie címere Piekary Śląskie zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Sziléziai
Járás	Járási jogú város
Rang	város
Alapítás éve	1253
Irányítószám	41-940-től 41-949-ig
Körzethívószám	(+48)32
Rendszám	SPI
Testvérvárosok	Lista Kroměříž
Népesség
Teljes népesség	51 876 fő (2023)[1]
Népsűrűség	1 326,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	261-350 m
Terület	39,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 23′, k. h. 18° 57′50.383333333333, 18.95Koordináták: é. sz. 50° 23′, k. h. 18° 57′50.383333333333, 18.95
Piekary Śląskie weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Piekary Śląskie témájú médiaállományokat.

Felszabadulás dombja

Piekary Śląskie (németül: Deutsch Piekar) járási jogú város Lengyelország déli részén a Sziléziai vajdaságban az Felső-sziléziai ipari körzet (GOP) központjában. A város a Felső-sziléziai metropolisz szövetség (GZM) alapító tagja. A lengyel városok szövetségének is tagja.

Piekary Śląskie a 17. századtól kezdve ismert zarándokhely valamint egyike a lengyelországi Mária-kultusz helyeinek a „Piekaryi Szűzanya” kép révén. A várost Felső-Szilézia lelki központjának is nevezik.[2][3]

Földrajzi helyzete

Piekary Śląskie a Sziléziai vajdaság középső részén fekszik. Északról Świerklaniec, keletről Bobrowniki, délről Siemianowice Śląskie és Chorzów, nyugatról Bytom és Radzionków határolja.[4] A város a Sziléziai fennsík középső részén helyezkedik el az úgynevezett Tarnowski Góry kiemelkedésen és a Katowicei-fennsíkon. A város legmagasabb pontja a tengerszint felett 356 m-re lévő mesterséges domb, a felszabadulás dombja, melyet 1932–37-ben emeltek annak 250-ik évfordulójára, hogy Sobieski János felmentette seregeivel a török ostromolta Bécset valamint Lengyelország újjáalakulásának 15. évfordulójára. Legalacsonyabb pontja a Brynica medre (261 m).[5] A vidék tájképe jelentősen átalakult az évszázadok óta folytatott bányászás következtében. A felszabdalt felszínt sok meddőhányó, bányató és árok csúfítja el.

Vízrajz

A Brynica folyó

A város egészében a Visztula vízgyűjtő területén van, vízzel a kis Brynica folyó látja el. A másik vízfolyás a város területén belül a Szarlejka, mely erősen szennyezett a csatornákból beömlő napi 5 ezer m³ kommunális szennyvíz miatt. A Brynicát a város területén belül az 1990-es években befedték.[6] Jelenleg európai uniós pénzekből megkezdődött a folyók rekultivációja.[7]

Piekary határában létesítették a Kozłowa Góra víztározót.

Története

Piekary Szűzanya

A legfontosabb évszámok:

• 1136 – II. Ince pápa bullája Piekaryt Bytom környéki helységnek említi Zwersow néven
• 1277 – az első római katolikus plébánia alapítása Kamieńben
• 1303 – az első fatemplom felszentelése Piekaryban
• 1623 – Piekaryp és a bytomi vidék Łazar Henckel von Donnersmarck kupec tulajdonába kerül.
• 1659 – Jakub Roczkowski pap a Mária kegyképet a főoltárra helyezi
• 1676 – Tarnowskie Góry polgárok a kolerajárvány idején minden évben elzarándokolnak Piekaryba és fogadalmat tesznek.
• 1680 – Prágában járvány tör ki. I. Lipót kérésére a Piekary Szűzanya másolatát átviszik Prágába, a visszaúton ünnepélyes körmenetben viszik körül Hradec Královén és Nysán.
• 1683 – Sobieski János Bécs felé menet imádkozik a kép előtt.
• 1696 – Erős Ágost megerősíti a pacta conventat és megújítja katolikus hitvallását
• 1734 – III. Ágost lengyel király megtekinti a helyi cink és vasérc-bányákat
• 1847 – Teodor Heneczek megnyitja az első sziléziai lengyel nyomdát
• 1849 – a bazilika felszentelése
• 1896 – a kálvária felszentelése
• 1911 – az Andaluzja szénbánya megnyitása
• 1922 – a Lengyel hadsereg bevonul, a várost Lengyelországhoz csatolják
• 1933 – Brzozowice és Kamieńt a városhoz csatolják
• 1934 – Piekaryt és Szarlejt Szarlej néven egyesítik
• 1935 – a város nevét Piekary Śląskiere változtatják
• 1937 – a felszabadulási domb ünnepélyes leleplezése
• 1939 – Piekary járási jogokat kap a Sejmtől, de a formális átadást a II. világháború kitörése meggátolja
• 1947 – teljes városjogokat kap
• 1954 – a Julian szénbánya megnyitása
• 1975 – az adminisztrációs reform eredményeképpen kialakul a mai város szerkezete
• 1990 – az önkormányzatot visszaállítják, városi tanácsválasztás
• 1994 – a város díszplogárságot ad II. János Pál pápának
• 1996 – Radio Piekary műsorainak indítása

Kerületek

Az 1975-ös adminisztrációs reform során az alábbi kereületeket alakították ki:

• Kozłowa Góra
• Centrum
• Szarlej
• Brzozowice
• Kamień
• Brzeziny Śląskie
• Dąbrówka Wielka

Jegyzetek

1. Statisztikai Főhivatal
2. http://www.piekary.pl/index.php Archiválva 2010. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben? Historia miasta Oficjalna strona internetowa Piekar Śląskich
3. M. Piasecki, T. Glinka Cuda Polski. Najpiękniejsze miasta. Tarnowskie Góry i Piekary Śląskie. Wydawnictwo Podsiedlik-Raniowski i Spółka Poznań isbn=83-7212-428-0
4. http://www.piekary.pl/index.php Archiválva 2010. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben? Położenie miasta Oficjalna strona internetowa Piekar Śląskich
5. http://www.piekary.pl/index.php Archiválva 2010. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Krajobraz Piekar Śląskich Oficjalna strona internetowa Piekar Śląskich |język=pl
6. http://www.piekary.info.pl/geografia_piekar_slaskich4.htm Archiválva 2009. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Geografia Piekar Śląskich. Stosunki wodne Portal Internetowy piekary.info 2006.
7. http://www.radzionkow.pl/index.php Aktualności. Urząd Miasta Radzionkowa 2007

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Piekary Śląskie témájú médiaállományokat.