hu Petrov%C3%A1cz Gyula

	Petrovácz Gyula
Született	1877. március 26.; Óbecse
Elhunyt	1953 (75-76 évesen); nem ismert
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem
	A Wikimédia Commons tartalmaz Petrovácz Gyula témájú médiaállományokat.

Petrovácz Gyula (Óbecse, 1877. március 26.^[1] – ?, 1953) magyar mérnök, felső ipariskolai tanár, országgyűlési képviselő, a fővárosi közgyűlés tagja.

Élete

Szülei Petrovácz József és Rajháti Ida. 1894-ben a kalocsai jezsuita gimnáziumban érettségizett. Ezt követően beiratkozott a Magyar Királyi József Műegyetem mérnöki karára, ahol 1898-ban szerzett diplomát. Győrben kapott szakaszmérnöki állást a Folyamszabályozó Társulatnál. 1900. július 1-jén, Budapest VII. kerületében feleségül vette Lachnit Emília Magdolna Teréziát.^[2] 1901-ben a Magyar Királyi Állami Felső Építőipar Iskola oktatója lett: előbb az út-, víz- és hídépítéstan, utóbb az építési szerkezettan előadója. Ekkoriban kezdte templomtervezői munkásságát, részben Foerk Ernővel közösen. Nagyjából 50 templom és templomfelújítás, helyreállítás dicséri a keze munkáját. Ezen kívül számos iskola, plébánia és gazdasági intézmény terveit készítette el.

1907-től a kalocsai érsekség műszaki tanácsosa lett, s a kalocsai főegyházmegye művészeti előadója. A fővárosi Keresztény Községi Párt egyik alapító tagja, 1920-tól pedig tagjává választották a székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. 1922-től a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsába is bekerült. 1923-ban a Keresztény Gazdasági Párt programjával Budapest III. választókerületének nemzetgyűlési, majd 1927 és 1939 között a déli kerületek országgyűlési képviselője lett. 1935-ben kinevezték a Képzőművészeti Társulat igazgatójának. Részt vett a budapesti, XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus szervezésében mint a műszaki bizottság igazgatója.^[3]

Az 1950-es évek elején, feleségével együtt kitelepítették Budapestről. Utolsó ismert lakhelye a XIV. kerületben, Zuglóban volt, a Gyarmat utca 4. szám alatt.^[4]

Legfontosabb művei

Templomok

Bácsalmás, Szent Kereszt felmagasztalására szentelt római katolikus, 1821–23-ban épült templom. Kereszthajóval és kapcsolódó terekkel bővítette, 1905
Fajsz (Bács-Kiskun megye), Szent István király-templom. (Foerk Ernővel) 1910
Baja, Szent Szív-templom,^[5] 1923–1924
Kaposvár, Hősök temploma, 1925–1927
Budapest, Törökőri Lisieux-i Szent Teréz-templom,^[6] 1928
Budapest, Angyalföldi Szent László-templom, 1928–1929
Budapest, Herminamezői Szentlélek-templom. 1936–1937

Egyéb épületek

Vág, Rába-híd vasbeton alépítménye, 1899
Győr, Rábaszabályozó Társulat székháza, 1899
Temesvár, papnevelde
Nagyszombat, gimnázium
Kalocsa, városháza
Kalocsa, érseki kórház
Budapest, Eucharisztikus Világkongresszus műszaki létesítményei. 1937–1938
Budapest, Szent Orsolya rend Szent Angéla leánygimnáziuma (ma: Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium), Budapest, Ady Endre utca 3.^[7]

Írói, szakírói tevékenysége

A kalocsai érs. főegyhm. újabb templomi építkezései 1907–1911. Budapest, 1912 (Foerk Ernő társszerzővel)
Földmérés. Építő munkavezetők könyvtára sorozat. Budapest, Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedése, 1914
Jelentés az építőiparos-tanulók asztala első 10 évének működéséről. Budapest, 1914
Huszonöt év a kalocsai érseki főegyházmegye építőmunkájában. Apostol Nyomda, Budapest, 1929