hu Perm (telep%C3%BCl%C3%A9s)

	Perm (Пермь)
; Perm címere	; Perm zászlaja
	egyéb neve(i): 1940-1957 Molotov (Молотов)
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Permi határterület
Alapítás éve	1723
Polgármester	Dmitrij Szamojlov
Irányítószám	614000–614999
Körzethívószám	342
Testvérvárosok	Lista Louisville; Oxford; Duisburg; Amnéville; Agrigento; Csingtao; Realmonte;
	Népesség
Teljes népesség	1 026 908 fő (2024. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	171 m
Terület	799,68 km²
Időzóna	YEKT (UTC+6)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 58° 00′ 50″, k. h. 56° 14′ 56″58.013889°N 56.248889°EKoordináták: é. sz. 58° 00′ 50″, k. h. 56° 14′ 56″58.013889°N 56.248889°E
	Perm Pozíció a Permi határterület térképén
	Perm weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Perm témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk az orosz városról szól. Hasonló címmel lásd még: Perm (egyértelműsítő lap).

Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén, a Permi határterület (Пермский край) központja. Fontos folyami kikötő a Káma folyó partján.

Lakossága: 991 162 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Fekvése

A város a transzszibériai vasútvonal 1436-os kilométerénél, a Volga legnagyobb bal parti mellékfolyója, a Káma két partján fekszik, mintegy 80 km hosszan terül el.

Története

A 18. század elején az Orosz Birodalom megkezdte a területén található természeti kincsek feltárását, hasznosítását. I. (Nagy) Péter cár 1720. március 20-án kelt rendeletében utasította Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev tüzérkapitányt, neves történészt és geográfust, hogy induljon el az Urálba réz és ezüst kohók létrehozására.

Tatyiscsev a Káma mentén, a Jegosiha folyó torkolatánál jelölte ki egy rézkohó helyszínét, figyelembe véve a környék gazdag rézérc lelőhelyeit és azt, hogy a folyó biztosította a megtermelt réz és ezüst szállítását. 1723. május 15-én kezdték meg a rézkohók építését. Ezt a dátumot tekintik a város alapítási dátumának. 1736-ban az első üzemtől 4 km-re, a Káma mentén újabb rézkohót építettek.

A rézkohók köré települt munkás kolóniákat II. (Nagy) Katalin cárnő 1780. december elsején kelt rendeletében városi rangra emelte. A város ekkor kapta a Perm elnevezést és a Permi kormányzóság székhelye lett. 1788-ra a rézérc telepek kimerültek, így a permi rézkohókat bezárták. Mivel az ipar megszűnt, a város hanyatlásnak indult, a 19. században a lakosság lélekszáma is csökkent.

1874–1878 között megépült Perm és Jekatyerinburg között az uráli vasútvonal, majd 1889-ben elérte Permet a transzszibériai vasútvonal is, megteremtve a vasúti összeköttetést Európával. A vasút újra beindította az ipar fejlődését, és Perm az Urál fontos nehézipari központjává vált. 1940-ben felvette Vjacseszlav Mihajlovics Molotov nevét. Az SzKP XX. Kongresszusát követően, 1957-ben visszakapta történelmi elnevezését.

Gazdasági élet, közlekedés

Gazdaság

Közlekedés

Oktatás, Kultúra

Oktatás

A Permi Állami Egyetemet, Oroszország egyik legrégebbi egyetemét 1916-ban alapították. Ez volt az Urál első felsőfokú oktatási intézménye. A Permi Állami Egyetem klasszikus tudományegyetem, 12 fakultással.

Érdekesség

1840-ben Sir Roderick Impey Murchison skót geológus Perm környékének geológiai vizsgálatait végezve azonosította a Perm földtörténeti időszakot, melyet a városról nevezte el.