Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd az 1940-es években állami ösztöndíjjal több éven keresztül Rómában élt.[1] A Novecento stílusa nem hatott rá, főiskolai mesterétől is csupán a magyaros témák kedvelését vette át. 1936-ban megalakította a budai szövőműhelyt, ahol népművészeti ihletésű gobelinjei készültek.[1] Jellegzetes egyéni stílust teremtett népművészeti előképek felhasználásával, mely ugyan rokonságban áll a naiv művészettel, de színhasználatában, festék- és ecsetkezelésében, kompozíciós megoldásaiban, képszerkesztésében professzionális. Elbeszélő képei meseszerűek, textiljei főként a magyar népmeséket és legendákat ábrázolják. A második világháború előtt három ízben szerepeltek képei a velencei biennálén. Számos színházi és operaprodukcióhoz tervezett díszlet- és kosztümterveket Magyarországon és külföldön 1933–1962 között (Fővárosi Színház; Nemzeti Színház; Schiller Theater, Berlin; Teatro dell'Opera, Róma; Staatsoper, Bécs). Mestere Rudnay Gyula volt. 1961-ben is több hónapot Olaszországban töltött.
Egyéni kiállításai
1931, 1932, 1933 • Tamás Galéria, Budapest
1942 • Alkotás Művészház, Budapest
1961 • G. Viotti, Torino • Ernst Múzeum, Budapest
1965 • G. Viotti, Torino
1966 • G. Semiha Huber, Zürich (kat.)
1967 • G. Viotti, Torino
1968 • G. Arno, Firenze
1971 • Galerie Semiha Huber, Zürich • G. Arno, Firenze
1973 • Gekkoso Galéria, Tokió
1975 • Ernst Múzeum, Budapest • Bakony Múzeum, Veszprém.
Kisfaludy (1956, Budapest, Szőlészeti Kutatóintézet)
Falu (1959, Budapest, MTA).
Válogatott csoportos kiállítások
1932, 1938, 1942 • XVIII., XXI., XXIII. velencei biennále, Velence
1967 • Magyar festők Itáliában, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1973, 1974 • Magyar művészek, Szapporo (Japán).
Köztéri művei
freskó (A meotiszi monda − alternatív cím: A csodaszarvas, 1937, Budapest, Palatinus fürdő, a II. világháborúban elpusztult) 2017. októberi felavatással rekonstruálták.[5]
mozaik (Felvidék visszatérése, 1939. Mozaik. Gádor Istvánnal. Budapest, VII. Károly körút, 13–15.)[6]
freskó (1941, Róma, Villa Caprioni)
freskó (1946, Budapest-Újpest, Magyar Pamutipar Munkásszállója)
mozaik (metlachi, 1955, Budapest, Albertfalvai lakótelep)
festett kerámia – Bakony (festett csempe, Budapest, Mezőgazdasági Múzeum, 1998-ban áthelyezve: Gödöllő, Szent István Egyetem)[7]
festett kerámia – Hortobágy (festett csempe, Budapest, Mezőgazdasági Múzeum, 1998-ban áthelyezve: Gödöllő, Szent István Egyetem)[8]
sgraffittó (1958, A győri vár- Győr, Vasútállomás)