Parlagi vipera

Parlagi vipera
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 1 000 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptili) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Kígyók (Serpentes) Család: Viperafélék (Viperidae) Alcsalád: Viperaformák (Viperinae) Nem: Vipera Faj: V. ursinii
Tudományos név
Vipera ursinii (Bonaparte, 1835)
Szinonimák
(kinyitható doboz) Coluber foetidus - Güldenstedt In Georgi, 1801 Pelias ursinii - Bonaparte, 1835 Pelias berus Var. Ursinii - Cope, 1860 Pelias chersea vel Ursinii - Cope, 1860 Pelias Renardi - Christoph, 1861 Vipera berus var. rákosiensis - Méhely, 1893 Vipera ursinii - Boulenger, 1893 Vipera renardi - Boulenger, 1893 Vipera ursinii var. rakosiensis - Méhely, 1894 Vipera ursinii - Boulenger, 1896 Vipera renardi - Boulenger, 1896 Vipera macrops - Méhely, 1911 Vipera ursinii macrops - Bolkay, 1924 Vipera (Pelias) ursinii forma trans. rudolphi - Reuss, 1924 Acridophaga ursinii - Reuss, 1927 Vipera ursinii ursinii - Müller, 1927 Coluber ursinoides - Nikolsky, 1927 Peilas berus var. uralensis - Reuss, 1929 (nomen nudum) Acridophaga uralensis - Reuss, 1929 Vipera berus var. ralosiensis - Werner, 1929 A cridophaga (renardi) eriwanensis - Reuss, 1933 Vipera ursinii renardi - Schwarz, 1936 Vipera ursinii macrops - Schwarz, 1936 Acridophaga ursini - Werner, 1938 Vipera berus var. renardi - Başoğlu, 1947 Vipera ursinii rakosiensis - Knoepffler & Sochurek, 1955 Vipera ursinii ebneri - Knoepffler & Sochurek, 1955 Vipera ursinii wettsteini - Knoepffler & Sochurek, 1955 Vipera orsinii - Ghidini, 1958 Vipera ursinii ursinii - Kramer, 1961 Vipera ursinii rudolphi - Kramer, 1961 Acridophaga eriwanensis - Kramer, 1961 Vipera ursinii anatolica - Eiselt & Baran, 1970 Vipera ursinii renardi - Saint-Girons, 1978 Vipera (Vipera) ursinii ursinii - Obst, 1983 Vipera (Vipera) ursinii macrops - Obst, 1983 Vipera (Vipera) ursinii rakosiensis - Obst, 1983 Vipera (Vipera) ursinii renardi - Obst, 1983 Vipera (Vipera) ursinii wettsteini - Obst, 1983 Vipera ursinii eriwanensis - Nilson, Andrén & Flärdh, 1988 Vipera ursinii graeca - Nilson & Andrén, 1988 Vipera ursinii rakoniensis - González, 1991 Vipera ursinii - Latifi, 1991 Vipera ursinii moldavica - Nilson, Andrén & Joger, 1993[1]
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Parlagi vipera témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Parlagi vipera témájú médiaállományokat és Parlagi vipera témájú kategóriát.

A parlagi vipera (Vipera ursinii) a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, a kígyók (Serpentes) alrendjébe és a viperafélék (Viperidae) családjába tartozó faj. Számos alfaját írták le, ezek közül többet újabban önálló fajnak tekintenek. Kárpát-medencében honos alfaja a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis).

Tudományos nevét Antonio Orsini (1788–1870) olasz természettudósról kapta, ezért Orsini-vipera néven is ismert.

Előfordulása

A régebbi rendszerezések szerint nagy elterjedésű faj, amely Franciaország délkeleti részétől egészen a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területig előfordul.[1] Az újabb kutatások viszont a Moldovától keletre élő populációt önálló fajba sorolják sztyeppei vipera (Vipera renardi) néven, amelyet egyes rendszerezések korábban a parlagi vipera alfajának tekintettek Vipera ursinii renardi néven. A délnyugat-törökországi populációkat újabban anatóliai vipera (Vipera anatolica) néven szintén önálló fajnak tekintik.[2][3]

Megjelenése

Kifejlett példányai 40–50 cm hosszúak, állítólag 60–80 cm-es példányokat is találtak[4]

Alfajok

A parlagi vipera populációi nagy genetikai változatosságot mutatnak. Az alábbi megkülönböztetések merültek fel a modern szakirodalomban:[1]

• V. u. ursinii Bonaparte, 1835
• V. u. eriwanensis Reuss, 1933
• rákosi vipera — V. u. rakosiensis Méhely, 1893
• sztyeppi vipera — V. u. renardi Christoph, 1861
• V. u. macrops Bolkay, 1924
• V. u. moldavica Nilson, Andrén & Joger, 1993
• V. u. graeca Nilson & Andrén, 1988

Jegyzetek

1. McDiarmid RW, Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, vol. 1. Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6 (series). ISBN 1-893777-01-4 (volume).
2. A faj Vörös lista-adatlapja^[halott link]
3. A rakosivipera.hu alfajleírása
4. Mallow D, Ludwig D, Nilson G. 2003. True Vipers: Natural History and Toxinology of Old World Vipers. Krieger Publishing Company, Malabar, Florida. 359 pp. ISBN 0-89464-877-2.

Források

• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
• A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja: parlagi vipera (magyar nyelven) (HTML). A KvVM Természetvédelmi Hivatala. (Hozzáférés: 2013. november 6.)