Palotai Hugó
Palotai Hugó, 1909-ig Bäumel[1] (Újpest, 1876. február 9.[2] – Budapest, 1924. december 14.)[3] magyar újságíró, költő. ÉleteBäumel Jakab (1837–1904)[4] és Goldmann Janka fia. Testvére Palotai Ármin gépészmérnök volt. Tanulmányait a budapesti főreáliskolában, majd a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végezte. Már tizenöt éves korában franciából két regényt fordított az Ország-Világ számára, melyek részletekben jelentek meg lap hasábjain. 1895-ben munkatársa lett a Szabad Szó című folyóiratnak. Ezt követően a Függetlenséghez került, majd az Egyetértésnek és a Magyar Szónak lett belső munkatársa. Ez utóbbi lapnál elsősorban politikával és pénzüggyel kapcsolatos cikkeket írt. Szépirodalmi dolgozatait fővárosi napi- és hetilapok, míg fordításait a Berliner Tageblatt közölte. Halála előtt néhány évvel megválasztották a Háziipari Szövetkezet vezérigazgatójának. 1918-ban a magyar háziipar fejlesztése körül szerzett érdemeit királyi tanácsosi címmel ismerték el.[5] 1924. december 14-én irodájában felakasztotta magát.[6] A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra. A szertartást Hevesi Simon főrabbi végezte.[7] MagánéleteFelesége Steiner Jozefa volt, akivel 1902. február 16-án Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[8] Művei
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia