Pólya Jenő

Pólya Jenő
Született	Pollák Jenő 1876. április 30.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1944 (67-68 évesen)[1][3][4] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Pólya Jakab
Foglalkozása	sebész egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem ( – 1898. szeptember 22., orvostudomány)
Sablon Wikidata Segítség

Pólya Jenő Sándor, névvariáns: Pollák[5][6] (Budapest, 1876. április 30.[7] – Budapest, 1945. április 2.)[8] sebész, egyetemi tanár.

Életpályája

Pólya Jakab (eredetileg Pollák) jogász, egyetemi tanár és Deutsch Anna fiaként született. Apja neves közgazdász író volt. Négy testvére közül a legfiatalabb a világhírnevet szerzett matematikus, Pólya György (1887–1985).

Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte (1885–1893), majd felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára, ahol 1898. szeptember 22-én avatták orvosdoktorrá. Ötödéves egyetemistaként pályadíjat nyert szemészetből, és a magyar szemészeti iskola alapítója, Schulek Vilmos, illetve az őt követő Grósz Emil klinikájára ment, ahol 1898. április 1-től 1899. augusztus 31-ig dolgozott. A mellső csarnokzúg állapota glaukománál című munkájával akadémiai pályadíjat nyert.[9] 1899. szeptember 1-től kinevezték a Dollinger Gyula igazgatása alatt működő I. sz. Sebészeti Műtőintézethez, ahol előbb díjtalan, majd díjas gyakornokként dolgozott.[10] Ez idő alatt műtős oklevelet szerzett. 1902 áprilisa és 1905 júniusa között a Szent István Kórházban működött Herczel Manó mellett mint segéd-, majd alorvos. 1905. szeptember 18-tól 1910. július 7-ig a Szent Margit Kórház sebész rendelőorvosa lett. 1908. február 27-én a Sebészeti anatómia című tárgykörből magántanárrá habilitálták. 1909-ben a Kísérleti adatok a hasi zsírszövet nekrosist előidéző pancreas bántalmak kóroktanához című munkájával elnyerte a Mészáros Károly-féle alapítvány 800 koronás jutalomdíját.[11] 1910-ben kinevezték a Szent István Kórház sebész-főorvosává, ahol több mint harminc évet dolgozott. 1911. november 21-én a hassebészetből nyert magántanári képesítést. Három évvel később egyetemi címzetes rendkívüli tanár lett. 1913. szeptember 11-én Budapesten házasságot kötött Borbás Líviával, Brust Dávid textil-nagykereskedő és Hirsch Malvina lányával.[12] 1941-ben nyugdíjazták, de az Országos Közegészségügyi Intézetben továbbra is végzett állatkísérleteket, a benzoyren rák keletkezése érdekelte.

Sebészi pályafutása során egyebek között a hasi, a plasztikai és az idegsebészet, valamint a sebészeti anatómia tárgykörében is elmélyülve számos értékes tudományos munkát publikált magyar és külföldi lapokban egyaránt. Munkássága maradandó nyomot hagyott a sebészeti szakmában. A gyomorcsonkolásos műtétek egyik leggyakrabban végzett típusát a világ nagy részén ma is Pólya-műtétnek nevezik (Reichel–Pólya-műtét). Családja nyomása ellenére a második világháború vészterhes ideje alatt Magyarországon maradt. Nyugdíjasként írta tudománytörténeti munkáját, Az orvostudomány regényét (1942).

1944/1945 telén, a nyilas uralom idején nyoma veszett, a feltételezések szerint lehetséges, hogy – zsidó származása miatt – a Dunába lőtték. A halál dátumát (1945. április 2.) bíróság állapította meg.

Munkái

• A mellső csarnok zugának állapota glaokomás szemekben. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1899)
• Tyloma (keratosis) conjunctivae. (Orvosi Hetilap, 1899, 5.)
• Sebészeti módszerek (1901)
• A zsírszövetnekrózisról (1905)
• Az epekövek kórtanának mai állása (1906)
• Kisérletek a bélvarratok egyszerűsítésére a Jobert-féle invaginatio és demensenterisatio elvének felhasználásával. (Magyar Orvosi Archivum, 1906)
• A trypsin hatása az élő pankreasra. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1907)
• Az epehuzamon végzett műtétek (1908)
• A rákgyógyítás módjai és eredményei (1909)
• A vékonybél retrográd icarcerációjáról (1910)
• A hasnyálmirigy akut megbetegedésének keletkezéséről (1910)
• A duodenális fekélyről (1913)
• A pankreás betegségek sebészi kezeléséről (1913)
• A gyakorló orvos sebészete (1928)
• Az orvostudomány regénye (1942)

Jegyzetek

1. Who Named It? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
2. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
3. Alvin
4. CONOR.SR
5. Pólya Jenő. Magyar Életrajzi Index
6. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 27832/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 12. oldal 4. sor
7. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 627/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
8. A halál időpontja bíróilag lett megállapítva. Bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti anyakönyv 81/1946. folyószáma alatt.
9. Szemészet, 1898. július 24. (35. évfolyam, 3. szám)
10. Hivatalos Közlöny, 1899. augusztus 1. (7. évfolyam, 17. szám)
11. Pesti Hírlap, 1909. október 15. (31. évfolyam, 244. szám)
12. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 491/1913. folyószáma alatt.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 716. o.  Online elérés
• A magyar társadalom lexikonja. Mtdaportal.extra.hu, 1930. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.) 451. o.
• (2000) „Surgery in Hungary”. Archives of Surgery 135 (6), 730–4. o. DOI:10.1001/archsurg.135.6.730. PMID 10843375. 
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Vértes László (1985. október 6.). „Pólya Jenő”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 126 (40), 2477–2481. o. (Hozzáférés: 2023. január 29.)