|
Pétery József
Pétery József (szül. Petró József) (Miskolc, 1890. június 21. – Hejce, 1967. november 25.) római katolikus pap, váci püspök.[2][3] PályafutásaTeológiai tanulmányait Innsbruckban végezte, ott is doktorált. 1912. december 29-én szentelték pappá. Az egri szeminárium dogmatikaprofesszora, majd spirituálisa volt. 1918-tól 1921-ig szerkesztette az Egri Katholikus Tudósítót, 1922-től 1925-ig az Egri Egyházmegyei Közlönyt; 1923-tól 1926-ig a salzburgi Katholische Kirchenzeitung tudósítója volt. 1938-tól kanonok és az Egri főszékesegyház plébánosa volt. Nevét 1939-ben változtatta Pétery Józsefre.[2][3] Püspöki pályafutása1942. szeptember 24-én XII. Piusz pápa Váci püspökké nevezte ki. November 8-án[4] szentelte püspökké Egerben Serédi Jusztinián esztergomi érsek, Scheffler János szatmári püspök és Kriston Endre egri segédpüspök segédletével.[2][3] November 12-én iktatták be.[3] Működése kezdetén elsősorban a papi utánpótlás biztosításán munkálkodott; Csongrádon például 1948-ban kisszemináriumot szervezett, jóllehet ennek megnyitására már nem kerülhetett sor. Budapest peremkerületeinek nagy lélekszámú plébániáit 3–4 plébániára osztotta fel;[2] itt 15 új plébániát alapított. A tanyavilág központjaiban is lelkészségeket, káplánságokat alapított; nevéhez fűződik a Váci székesegyház kifestése is.[3] A második világháború idején, 1944-ben megtiltotta papjainak, hogy a frontvonal közeledtével elhagyják a rájuk bízott híveket.[2][3] A háború utáni földreform az egyház anyagi bázisát meggyengítette, de a hitélet fellendülését nem akadályozta meg. A kommunista hatalom azonban Mindszenty József bíborost ellenségnek tekintette, és a mellette kiálló Pétery püspök is hamarosan az üldözés célpontja lett. A Boldogasszony éve nevű ünnepségsorozat (1947–1948) közepén az egyházi iskolákat államosították, majd Mindszenty bíborost letartóztatták és koncepciós perben elítélték. Miután Pétery József eltiltotta papjait a papi békemozgalomban való részvételtől, először utazásaiban korlátozták, majd hónapokra házi őrizetbe került.[2] 1949-ben az Aquinói Szent Tamás Társaság védőelnökének választották.[3] Végül 1953-ban Hejcére száműzték; innentől az egyházmegye kormányzását – 1959-ig általános püspöki helynökként, 1959-től apostoli kormányzóként – Kovács Vince vette át.[2] A hejcei szociális otthon lakója és az ottani apácák lelki gondozója lett.[3] Az 1956-os forradalom alatt rövid időre kiszabadult (október 31-én küldöttség ment érte Vácról, ahol november 1-jén ünnepélyesen fogadták),[2][5] majd újra Hejcére száműzték, ahol haláláig élt. Az Állami Egyházügyi Hivatal engedélyezte, hogy a Váci székesegyház kriptájába temessék.[2]  Emléke2017 novemberében a váci püspöki palotában „Misericordias Domini in aeternum cantabo” címmel tudományos konferenciát rendezett a Váci Egyházmegyei Történeti Bizottság és az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport Pétery József pappá szentelésének 105., püspökké szentelésének 75., és halálának 50. évfordulójára.[6] Művei
Jegyzetek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
