Pásztor Béla (rendező)

Ez a szócikk rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Pásztor Béla (egyértelműsítő lap).

Pásztor Béla
Született	Berger Béla 1895. január 2. Ákos[1]
Elhunyt	1966. december 24. (71 évesen)[1] 1966. december 31. (71 évesen) New York[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	filmszínész színházi színész előállító filmrendező forgatókönyvíró
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor Béla témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Pásztor Béla, Berger Béla (Ákos, 1895. január 2. – New York, 1966. december 31.)[2] rendező, dramaturg, forgatókönyvíró, színész, producer.

Életútja

Berger Jakab és Frank Etelka fia. Középiskoláit és a színészakadémiát Budapesten végezte, majd a soproni és pozsonyi színházban Polgár Károly, később Szabó Ferenc társulatánál mint színész és rendező működött. A színészettel nemsokára felhagyott és újságíró lett. Mint ilyen a Világ és a Népszava hasábjain írt politikai cikkeket. 1919-ben filmíró volt a Starnál, 1922-ben pedig a Royal Orfeum főtitkárának nevezték ki. 1923. március 25-én Budapesten feleségül vette Funk Erzsébetet,[3] akitől 1939-ben vált el.[4] 1924-ben Hollandiában filmszínházakat vezetett, 1925-ben az Ufa Filmszínház igazgatójává nevezték ki. 1929-ben megalapította a Bethlen-téri Színházat, de nemsokára visszavonult onnan. Ezután két évig volt a Paramount budapesti dramaturgja, itt mintegy félezer külföldi film magyar feliratainak írását végezte. Bérbe vette és öt évig vezette a Nagymező utcai Radius filmszínházat. 1935-ben megalapította saját filmvállalatát Pásztor Film Kft. néven, s ezzel betársult az általa rendezett nagyjátékfilmekhez. 1938. október 14-én áttért a római katolikus vallásra.[5] Miután meghozták a zsidótörvényeket, hivatalosan már nem dolgozhatott a filmszakmában, s mivel ezt megszegte, 1941-ben az Értelmiségi Munkanélküliség kormánybiztosa másokkal együtt internálta. A második világháború során bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, 1945-ben kinevezték a MAFIRT művészeti igazgatójának. 1949-ben Izraelbe emigrált, itt hozta létre 1953-ban az első magyar színtársulatot. Itt ő rendezte Molnár Ferenc Az ördög című darabját, amelyben a címszerepet is ő maga játszotta 1954. július 6-án. 1955-ben Shaw Pygmalionját rendezte. Több cikket is írt Izraelben a magyar színészet történetéről. Az 1960-as években továbbköltözött az USA-ba.

Filmjei

Rendező

• Lesz maga juszt is az enyém (1922, szkeccs)
• Forog az idegen (1936)
• A sárga csikó (1936)
• Hol alszunk vasárnap? (1937, rövid)
• A falu rossza (1937)
• A piros bugyelláris (1938)
• Vadrózsa (1938-39)

Producer

• A sárga csikó (1936, vitéz Ónody Frigyessel)
• A falu rossza (1937, Gerő Istvánnal)
• A piros bugyelláris (1938, Teichmann Ernővel)
• Vadrózsa (1938-39, Teichmann Ernővel)

Szerepei

• Éva (1919)
• Cigányszerelem (1919)
• Mackó úr kalandjai (1921)
• Csárdáskirály (1958, NSZK) - Béla, cigányprímás

Dramaturg

• Nick Winter négy új kalandja (1920, francia-magyar)

4. rész: Romok között

Forgatókönyv

• Vörösbegy (1921)

Meg nem valósult filmforgatókönyve

• Enyém a tied! (193?, Kardos Andorral)

Jegyzetek

1. Magyar színházművészeti lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1994. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
2. A Magyar színházművészeti lexikon szerint december 24.
3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 174/1923. folyószáma alatt.
4. Budapesti kir. tszék 1P.33.837/1939-3. sz. végítélete.
5. A Paduai Szent Antalról nevezett budapesti plébánia 958./1938. sz. tanúsítványa szerint.

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 445. o.  
• Hangosfilm