|
Pálmagerle
A pálmagerle (Streptopelia senegalensis) a madarak (Aves) osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe, ezen belül a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj. ElőfordulásaAfrikától kezdve Közép-Keleten át egészen Pakisztánig, Afganisztánig, Indiáig, Kínáig és Oroszország területéig megtalálható. Törökország és a Balkán felé is terjed. Ausztrália nyugati részére sikeresen betelepítették. Észak-Afrikában az állomány száma növekszik. Alfajai
MegjelenéseA pálmagerle hossza 25–27 centiméter, szárnyfesztávolsága 40–45 centiméter, testtömege pedig 80–120 gramm. Tollazata felül túlnyomórészt vörösesbarna, alul krémszínű. A sötét kézevező és a kékesszürke evezőtollak különösen röptében láthatók jól. A hosszú farok sötét külső kormánytollainak vége fehér. A hím pompásabb színezetű és nagyobb, mint a tojó. Feje és torka ibolyakékek, a csőr viszonylag hosszú, fekete, a sötétbarna szemen rózsaszín szemhéj van. A nyak két oldalán fekete és barna foltok alkotta finom gyűrű található. ÉletmódjaTelelő madár, vagyis nem vándorol. Gyakran párban vagy rajokban él, és tartós párkapcsolat jellemzi. Tápláléka magok, gyümölcsök és rovarok. Akár 6 évet is élhet. SzaporodásaA pálmagerle ivarérettségét egyéves korában éri el. A költési időszak helyenként eltérő. Évente akár ötször is költ. Egy fészekaljban rendszerint két sima, fehéren csillogó tojás van, ezeken mindkét szülő 12–14 napig kotlik. Az első táplálék, amit a fiókák kapnak, a begytej. A fiatal madarak 14–17 nap után repülnek ki. Rokon fajaiA pálmagerle rokonai a balkáni gerle (Streptopelia decaocto) és a vadgerle (Streptopelia turtur). Képek
Források
További információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia
