Országh József (Budapest, 1937. március 21. – 2020. október 14.) elektrokémikus, vízkutató, fenntartható vízgazdálkodás mozgalmár, tanár, vállalkozó.[1] Tudományos pályafutás alatt célja nem a kutatói munka és a velejáró nagyszámú tudományos dolgozat közlése volt, hanem minden esetben a gyakorlatban felmerült problémákra kielégítő megoldást javasolt.
Országh József annyiban különbözik a legtöbb egyetemi kutatótól, hogy kutatásait a lehető legcélravezetőbb úton végzi el, minden kerülő nélkül, holisztikus szemlélettel. Végül az összes lehetséges megoldás közül a legegyszerűbbet, a leghatásosabbat és a lehető legolcsóbbat helyezi előnybe.
a cellulóz tartalmú ipari hulladékok és melléktermékek hosszútávon is fenntartható értékesítésére;
a súlyosan szennyezett régi ipari létesítmények földjeinek a megtisztítására.
Életművét 2019-ben végül könyv-alakban is summázza.[3]
A gyakorlatba is könnyűszerrel átvihető VÍZGAZDA-teória centruma alapvetően a helyes és okszerű biomassza-gazdálkodás - amely természetszerűleg nem függetleníthető a vízhasználattól. Metodikája ekként olyan feladatok megoldására képes, amelyek az egymással állandó-ütközésben lévő magasan-technologizált fejlesztésekkel sem lehetnek elérhetők, valamint olyan potenciállal bír amely túlmutat a megcélzottakon. Bár ezek elméleti-szintű bizonyítására már nem maradt ideje, több tétel azóta már bizonyos-szintű tisztázást nyert:
A házilagos használtvíz-kezelés Szürkeviz esetén effektíve felülmúlja paraméter-mutatóiban a leghatékonyabb művi-szennyvíztisztítást is:[4]
A VÍZGAZDAI-komposztálás hatékony volta a xenobiotikumok lebontásában,[5] amely által mentesíthető a környezet ilyen-irányú terhelése:[6]
Súlyos szennyezési kár-eset rehabilitációs orvoslása általa:[7]
A sivatagi-térhódítás tényleges visszaszorítása lehetőségének a fundamentuma:[8]
Gyakorlatilag használható megoldásai egy-egy felvetett problémára. Egyes esetekben az elért eredmények más kutatókkal való együttműködés gyümölcsei.
Az elméleti tudományok terén
Normális folyadékok izotermikus állapotegyenletének a kidolgozása. Ez az egyenlet:[13] minden ismert folyadék magas nyomású termodinamikai tulajdonságait, a kísérleti eredményekkel összhangban, leírja. Ez az egyenlet egyenértékű a Boyle-Mariotte, tökéletes gázegyenletével, de a folyadékok területén.
A sav-bázis és Redoxireakciók egyesített elméletének a kidolgozása. A két reakció csoport elektromos (proton és elektron) töltésátvitellel működik, és hasonló matematikai egyenletekkel lehet mindkettőt leírni. A vizes oldatok pH (proton-aktivitás) elmélete mellé egy vele egyenértékű, teljesen új elektron-aktivitási elméletet lehet helyezni. Az analógia a két elmélet között igen szembetűnő, de az egyenletek matematikai szépsége mellett az elektronaktivitási elmélet az alkalmazott elektrokémiában merőben új kutatási területeket tár fel. Például előre ki lehet számítani a nem komplett redoxi rendszerek[14] elektrokémiai tulajdonságait is. Az elmélet alkalmazása meglepő eredményeket hozott a szennyvizek nemlélegző (anaerob) kezelése, valamint az ivóvizek élettani tulajdonságainak egész újszerű leírása terén. A legígéretesebb kutatási tartomány az orvostudomány terén mutatkozik, ahol a vér elektronaktivitásának in vivo mérése, és klinikai módosítása a rákos daganatos betegségek gyógyításában már ez ideig is igen figyelemre méltó eredményeket hozott (az eljárás nem szabadalmaztatható). Hasonló eredményeket értek el a csontritkulás gyógyításában is.
Az alkalmazott tudományok terén
A geo-beton, mint újszerű és olcsó építőanyag gyártásának a kidolgozása. Gyakori előfordulású palás kőzetek alapján, alacsony hőmérsékleten igen jó minőségű és olcsó építőanyag készíthető. A hagyományos égetett téglákkal szemben előállítása sokkal kevesebb energiát igényel. Az idomelemek gyártás alatti zsugorodása elhanyagolható, ami olyan formaelemek kialakítását teszi lehetővé, amelyek használata az építkezési technológiát forradalmian egyszerűsíti.
Az úgynevezett bio-compatibilis, illetve életető víz elektrokémiai tulajdonságainak a meghatározása. Ennek a rendszernek a segítségével lehet esővízből igen jó minőségű és olcsó ivóvizet előállítani. Ez a fenntartható vízgazdálkodás egyik ki nem kerülhető eleme.
Fenntartható víz-rendszerek (vízönellátó és a vízgazda) tudományos és műszaki kidolgozása. Általánosan elfogadott vélemény szerint ez a lakossági vízellátás és vízgazdálkodás fenntartható formájának a legmesszebbmenő környezetkímélő megoldása. Ebben benne van az úgynevezett KEGYEDI rendszer is, ami a háztartási szennyvizek egyedi kezelése.
A biotömeg- és a vízgazdálkodás közötti széleskörű összefüggések felfedezése és megfogalmazása. Ennek az elméletnek az egyik alkalmazása a hígtrágya által okozott vízszennyezés eltüntetése. Egy másik alkalmazás a mezőgazdasági és ipari eredetű hulladék anyagok együttes kezelése és értékesítése. A harmadik alkalmazás az árvízkárok megelőzésében van. Ezen az alapvető felismerésen nyugszik a vízgazda rendszer is, amelyiknek a széleskörű alkalmazása sok milliárd eurós költségmegtakarítást tesz lehetővé, olyan környezetkímélő hatásfokkal, amit egyetlen hagyományos szennyvízkezelési rendszer nem biztosíthat.
↑Ahol β az izotermikus összenyomhatóság (kompresszibilitás), V a térfogat, P a nyomás és B = belső energia sűrűség.
↑Az úgynevezett nem komplett rendszerek egy redoxi rendszer csak oxidált vagy csak redukált formáját tartalmazzák vizes oldatban. Pl. az Fe3+/Fe2+ rendszer esetében egy nem komplett rendszert tartalmazó oldatba csak Fe3+-t vagy csak Fe2+ oldanánk be. Ezeknek a rendszereknek a redoxi potenciálja a hagyományos elmélet szerint nem meghatározott és nem számítható ki, bár kísérletileg meghatározott és reprodukálható. Az elektronaktivitás elmélet ezeket a rendszereket matematikailag a kísérleti eredményekkel összhangban jól leírja.
Ez a vegyészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
