Ormándy Miklós
Ormándy Miklós (Hont vármegye, Tölgyes, 1846. szeptember 28. – Budapest, 1911. november 30.) természetrajzi író, piarista tanár. Élete1846-ban született a Hont vármegyei Tölgyesen. 1868-ban lett a kegyesrend tagja. Nyitrán végzett teológiai tanulmányok után 1873-ban szentelték pappá. Természetrajzból és vegytanból 1880-ban a kolozsvári egyetemen szerzett tanári oklevelet, doktori fokozatot pedig 1881-ben. 1888-tól tíz éven át Sátoraljaújhelyen házfőnök és igazgató volt, 1900-tól pedig haláláig Budapesten volt tanár. MunkásságaCikkei a veszprémi főgimnázium Értesítőjében (1875. Nehány szó a madarakról), a tatai kisgimnazium Értesítőjében (1877. A szülőknek), a kolozsvári főgimnazium Értesítőjében (1879. Apáczai Csere János életrajza és botanikai munkássága), a nagy-kanizsai főgimnazium Értesítőjében (1882. Az infusoriákról, zoologiai tanulmány), a sátoraljaujhelyi főgimnazium Értesítőjében (1891. A mai modern nevelésről, 1892: A szőlő, 1894. A sátoraljaujhelyi gimnazium története). Több vidéki lapban is jelent meg természetrajzi cikke. Botanikai cikkek mellett természetrajzi tankönyveket írt középiskolások és tanítóképzők számára, virágregéi és meséi napilapokban, szépirodalmi folyóiratokban jelentek meg. Főbb munkái
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia