hu Ol%C3%A1h S%C3%A1ndor (politikus)

	Oláh Sándor
Született	1925. április 6.; Hódmezővásárhely
Elhunyt	1999. szeptember 23. (74 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus; újságíró;
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1992. február 23.); magyarországi parlamenti képviselő (1992. február 24. – 1994. június 27.);
	Parlament.hu;
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Oláh Sándor (egyértelműsítő lap).

Oláh Sándor (Hódmezővásárhely, 1925. április 6. – Budapest, 1999. szeptember 23.) magyar politikus, újságíró, országgyűlési képviselő.

Életpályája

Iskolái

Fővárosi polgármesteri ösztöndíjjal a Kereskedelmi Akadémia Gyakorló Iskolájában tanult.

Pályafutása

A második világháború alatt tagja volt a Görgey-zászlóaljnak. 1944. végén átment a szovjetekhez, majd a Börzsönyön át visszajött szülővárosába. 1945 után a Hangya Szövetkezetnél dolgozott, majd a Magyar Állami Erdők Központjához került. Később a Nógrád Megyei Erdőgazdasági Egyesüléshez került. 1946-ban a Független Újság alapítója és szerkesztője volt. Az 1956-os forradalom idején Balassagyarmaton volt. 1956-ban megbízták a kisgazda lap újraindításával. 1959-ben fél éves felfüggesztett börtönre ítélték.^[2] Ekkor már az ERDÉRT dolgozója volt. Ezután az ERFATERV-hez került. 1985-ben nyugdíjba vonult.

Politikai pályafutása

1943-tól az FKGP tagja volt. Ezen keresztül bekapcsolódott a Bajcsy-Zsilinszky Endre-féle (1886–1944) ellenállási mozgalomba. 1945-től szervezte a Független Kisgazdapártot. 1947-ben a Csongrád és Csanád megyei listán jelölt volt, de Szentesen internálták. 1988-ban a kisgazdapárt újjászervezésénél is jelen volt. 1990-ben frakcióvezető-helyettes volt. 1990–1991 között az FKGP főtitkára volt. 1990–1994 között országgyűlési képviselő (1990–1992: FKGP; 1992–1994: EKGP) volt. 1990–1994 között a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke volt.

Családja

Szülei: Oláh János és Lázár Anna voltak. Családja a második világháború alatt Hódmezővásárhelyről Budapestre költözött. 1948-ban házasságot kötött Jakó Katalinnal. Felesége két gyermeket vitt a házasságba: Katalin (1942–) és Ferenc (1943–). Két közös gyermekük is született: György (1948–) és Judit (1950–).

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d PIM-névtér. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
↑ Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

Források

További információk

Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerkesztő: Hermann Péter; Biográf, Budapest, 1991-2001
Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerkesztő: Kiss József. Budapest, Magyar Országgyűlés, 1992.
Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8

[322b9ec73f167d9c720e90baa83c1a6b3078579c-1] PIM-névtér. (Hozzáférés: 2022. január 7.)

[2] Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

[1]

[2]

Oláh Sándor (politikus)