Ohlsdorf
Ohlsdorf osztrák község Felső-Ausztria Gmundeni járásában. 2018 januárjában 5209 lakosa volt. ElhelyezkedéseOhlsdorf Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik. Keleti határát a Traun, a nyugatit az Aurach folyók alkotják. Területének 21,9%-a erdő, 64,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 33 falut és településrészt egyesít: Aichlham (37 lakos 2018-ban), Aupointen (83), Aurachkirchen (119), Edlach (26), Edt (26), Ehrendorf (313), Ehrenfeld (62), Föding (30), Fraunsdorf (351), Großreith (31), Hafendorf (43), Hildprechting (59), Hochbau (411), Hochleithen (130), Holzhäuseln (50), Irresberg (126), Kleinreith (581), Kohlwehr (9), Obernathal (28), Oberthalham (198), Ohlsdorf (1093), Parz (13), Peiskam (143), Penesdorf (27), Preinsdorf (65), Purndorf (13), Rittham (111), Ruhsam (99), Sandhäuslberg (265), Traich (35), Unternathal (35), Unterthalham (273) és Weinberg (324). A környező önkormányzatok: keletre Laakirchen, délkeletre Gschwandt, délre Gmunden, délnyugatra Pinsdorf, északnyugatra Regau, északra Desselbrunn. TörténeteOhlsdorf területe eredetileg a Bajor Hercegség keleti határvidékén feküdt, a 12. században került át Ausztriához. Az Osztrák Hercegség 1490-es felosztásakor az Enns fölötti Ausztria része lett. A napóleoni háborúk során a falut több alkalommal megszállták. A köztársaság 1918-as megalakulásakor Ohlsdorfot Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett; a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához. LakosságAz ohlsdorfi önkormányzat területén 2018 januárjában 5209 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 94,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 81,1%-a római katolikusnak, 7,6% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 8,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 12 magyar élt a községben. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,8%) mellett a szerbek alkották 1,4%-kal.
Látnivalók
Jegyzetek
Források
Fordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia