Septimius Odaenathus, avagy Odenathus (200. – 267), Palmürai királyság alapítója és első királya. Palmürai arisztokrata család sarjaként, Severus dinasztia idején kapott római állampolgárságot.
Pályafutása
Miután Valerianus római császár vesztett az emesszai ütközetben Shapur (magyarul: I. Dárajavaus) által vezetett Szászánida Birodalom hadseregétől és fogságába került, Odaenathus a Róma birodalomhoz hűséges maradt. Ugyanakkor, magát királlyá kiáltva ki, kiűzte a perzsa csapatokat a római birodalom területéről. Történészek a nevéhez fűzik Mezopotámia és a mai Örményország területeinek visszafoglalását.[3]
Odaenathus és fia, Herodes, 267-ben esetek merénylet áldozatául, miközben a király a római területre betörő gótok elleni hadjáratot tervezte. Halála után felesége, Zénobia követte a trónon, aki a Palmürai királyságot függetlenítette a birodalomtól.
Jegyzetek
↑Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Thorsten Fleck: Das Sonderreich von Palmyra. Seine Geschichte im Spiegel der römischen Münzprägung. In: Geldgeschichtliche Nachrichten. Heft 199, 2000, ISSN0435-1835, 245–252. oldal
Udo Hartmann: Das palmyrenische Teilreich (= Oriens et Occidens. 2. kötet). Steiner, Stuttgart 2001, ISBN 3-515-07800-2 (egyúttal: Berlin, Freie Universität, disszertáció, 1999/2000)
Ted Kaizer: The religious Life of Palmyra. A Study of the social Patterns of Worship in the Roman Period (= Oriens et Occidens. 4. kötet). Steiner, Stuttgart 2002, ISBN 3-515-08027-9 (egyúttal: Oxford, Universität, Dissertation, 2000)
David Potter: Palmyra and Rome: Odaenathus' Titulature and the Use of the Imperium Maius. In: Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik. 113. kötet, 1996, 271–285. oldal, online (PDF; 123 kB). (angolul)
Michael Sommer: Der Löwe von Tadmor. Palmyra und der unwahrscheinliche Aufstieg des Septimius Odaenathus. In: Historische Zeitschrift. 287. kötet, 2. sz., 2008, 281–318. oldal, doi:10.1524/hzhz.2008.0043
Michael Sommer: Roms orientalische Steppengrenze. Palmyra – Edessa – Dura-Europos – Hatra. Eine Kulturgeschichte von Pompeius bis Diocletian (= Oriens et Occidens. 9. kötet). Steiner, Stuttgart 2005, ISBN 3-515-08724-9