|
Nyugdíjkorhatár
A nyugdíjkorhatár megmutatja, hogy az öregségi nyugdíjra hány éves korától jogosult egy illető. Az öregségi nyugdíjkorhatár mértékét Magyarországon a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (röviden: Tny.)[1] 18. § (1) bekezdése állapítja meg.[2] TörténeteAz öregségi nyugdíj bevezetése Bismarck Németországában kezdődött a 19. század vége felé. Nyugdíjkorhatár MagyarországonA 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj.[4] 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 2011 óta 40 év szolgálati idővel nyugdíjba vonulhatnak azok a nők is, akik még nem érték el a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt (a köznyelv ezt „Nők 40”-nek nevezi). A szolgálati időbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani. Becslések szerint az évtized végéig e kedvezmény miatt mintegy 200 ezer magyar nő vonult idő előtt (vagyis a normál nyugdíjkorhatárnál korábban) nyugdíjba.[5] Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia
