|
Nyugat-nílusi láz
 A nyugat-nílusi láz néven ismert vírusbetegséget a Nyugat-nílusi vírus okozza, amely szúnyogcsípéssel és vérrel terjed, zoonotikus állatról emberre terjedő betegség, a jelenlegi ismerteink szerint emberről-emberre nem vihető át néhány esetet kivéve, mint a transzplantáció, vérátömlesztés, vertikális átvitel (amikor a fertőződött anyák adják át utódjuknak). A betegség legfőbb hordozója és terjesztője az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegipty), ez a szúnyog felelős többek között a Chikungunya-láz, valamint a Zika-vírus terjesztéséért is. A nyugat-nílusi láz tipikusan az a betegség, amelynek terjedésében a globális felmelegedésnek és a klímaváltozásnak nagy szerepe van. A megfertőződött emberek 80%-a nincs is tudatában, hogy elkapta a vírust, súlyosabb esetekben azonban, agyhártya-, agyvelőgyulladás is előfordulhat.[1] Korábban főleg Afrikában, Európa déli részein, a Közel-Keleten, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban észlelték, de mára már az egész világon elterjedt. Az ember mellett megfertőzheti a madarakat, lovakat és más emlősöket is.[2] A fertőzés fő időszaka júniustól novemberig tart, de a nyugat-nílusi vírus a fertőzött madarakban áttelelhet. A betegség ellen emberek számára még nincs védőoltás, a kisérleti vakcinák fejlesztés alatt állnak, ezért a megelőzés rendkívül fontos.[3] TörténeteA kórokozó nyugat-nílusi vírust először 1937-ben azonosították Uganda nyugat-nílusi régiójában, majd újból kimutatták 1950-ben Egyiptomban, itt okozta az első nagyobb járványt. A globalizálódó világ egyik negatív mellékjelenségeként a vírus 1999-ben megjelent az Egyesült Államokban is, és terjedni kezdett az észak-amerikai kontinensen. MagyarországonMagyarországon már az 1960-as évek vége óta jelen van,[4] itt-ott minden évben fellobban, attól függően, hogy mennyi a szúnyog. 2012 augusztus végéig 4 esetet regisztráltak elszórtan az egész országban.[forrás?] A betegek nem egymást fertőzték meg, hanem szúnyogtól (vagy esetleg más állattól) kapták el a vírust. A fertőzés fő időszaka augusztustól egészen október elejéig tart, ameddig a kórokozó szúnyogok aktívak. 2017-ben az egész év folyamán 23 esetet derítettek fel.[forrás?] 2018-ban csak augusztus 3. és 9. között 13 esetet regisztráltak.[forrás?] 
Más európai országok2013-ban Szerbiában alakult ki súlyos helyzet, amikor 238-an megbetegedtek és 32-en meghaltak.[6] 2018. júniusában Csehországban is azonosították a vírust emberekben.[7] Olaszországban 2018-ban 72-en betegedtek meg.[forrás?] Romániában 2018. május 2. és augusztus 8. között 23 megbetegedés történt.[8] Szerbiában ezen a nyáron öten haltak meg és a megfertőzőttek száma a 70-et is meghaladta.[9] TünetekA vírus leggyakrabban nem okoz tüneteket, vagy enyhe, influenzaszerű betegséget okoz.[2] De a vírus életveszélyes betegségeket is okozhat. EmbereknélA lappangási időszak 3-6 nap. A fertőzés az esetek 80-85%-ában tünetmentesen, 10-20%-ában lázas betegségként zajlik le, a legtöbben nem is tudják, hogy nyugat-nílusi lázuk van, mert az influenzáéhoz hasonló tüneteket mutatnak. Gyakoribb tünetei:[2]
A legtöbb fertőzött ember enyhe tünetekben szenved, és teljesen felépül.[2] De az idősebbek és a gyenge immunrendszerűek nagyobb valószínűséggel kapnak súlyos betegséget a fertőzés miatt.[2] A megbetegedés súlyosabb formája leginkább az idősebb felnőtteket érinti. Akkor fordul elő, amikor a vírus átjut a vér-agy gáton, és a következőket okozhatja:[2]
Az esetek kevesebb, mint 1%-ában kóros agytörzsi elváltozások jelentkeznek: a vírus gerinc- és agyvelőgyulladást vagy agyhártyagyulladást okozhat, amely az orvostudomány jelenlegi eszközeivel nem gyógyítható és bénuláshoz, kómához vagy a halálhoz vezethet. Ritka szövődmény még a hepatitis, a hasnyálmirigygyulladás, és a szívizomgyulladás. A legveszélyeztetettebbek a fiatalok, az idősek és betegek, mert gyenge az immunrendszerük; náluk a fertőzés halállal is végződhet. MadaraknálMadaraknál a betegség gyengeséget okozhaz, jellemző a hátraszegett fej. Egyes madárfajok, például a csirkék, úgy is megfertőződhetnek, hogy nem mutatják a betegség tüneteit. A legnagyobb pusztítás az amerikai varjak között történt. LovakLovak esetében láz, izomrángások, az izmok merevsége, depresszió jelzi a megbetegedést. Diagnosztizálása, kezeléseAz egészségügyi szolgáltató vérvizsgálatot fog elrendelni a nyugat-nílusi vírus elleni antitestek ellenőrzésére.[2] Lumbálpunkciót is végezhetnek a cerebrospinális folyadék fertőzés jeleinek vizsgálatára.[2] A kezelés függ az egyén tüneteitől, életkorától és általános egészségi állapotától.[2] A nyugat-nílusi vírussal összefüggő betegségekre nincs specifikus kezelés.[2] Ha egy személy a betegség súlyosabb formáját, a nyugat-nílusi agyvelőgyulladást vagy agyhártyagyulladást kapja meg, a kezelés intenzív terápiát foglalhat magában, például:[2]
Gyógyszer ellene nincs (2024). SzövődményekA nyugat-nílusi vírus általában nem okoz tüneteket, szövődményeket, vagy csak enyhe, influenzaszerű tüneteket okoz.[2] De a vírus életveszélyes betegségeket is okozhat, mint például:[2]
MegelőzéseAz emberek esetében védőoltás nincs (2024). A legjobb ezért, ha igyekezünk elkerülni a fertőzést. Ennek legegyszerűbb módja a különböző szúnyogriasztók alkalmazása. A lovak esetében van védőoltás, amit a ló féléves korától már be lehet adni és évente meg kell ismételni.[10] EgyébAki a nyugat-nílusi lázzal fertőzött területen járt, utazása után (Magyarországon) még 30 napig nem adhat vért.[11] Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
