Nyizsnyekamszk

Nyizsnyekamszk (Нижнекамск)
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Tatárföld
Járás	Nyizsnyekamszki
Polgármester	Ramil Mullin
Irányítószám	423585
Körzethívószám	8555
Népesség
Teljes népesség	240 379 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 55° 38′, k. h. 51° 49′55.633333333333, 51.816666666667Koordináták: é. sz. 55° 38′, k. h. 51° 49′55.633333333333, 51.816666666667
Nyizsnyekamszk Pozíció Tatárföld térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyizsnyekamszk témájú médiaállományokat.

Nyizsnyekamszk (oroszul cirill betűkkel Нижнекамск, tatárul Түбән Кама [Tuben Kama]) város Oroszország európai részén, a Káma partján, Tatárföldön, a Nyizsnyekamszki járás székhelye. Tatárföld harmadik legnépesebb városa, a kőolajfeldolgozás és a vegyipar központja.

Népessége 234 044 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése

Tatárföld északkeleti részén, Kazanytól 237 km-re keletre, Naberezsnije Cselnitől csupán 35 km-re nyugatra, az Alsó-Káma bal partján, a Zaj folyó torkolata közelében helyezkedik el.

A legközelebbi vasútállomás a 35 km-re fekvő Krugloje Polje az Agriz–Naberezsnije Cselni–Akbas vasútvonalon.

Története

A település a kis Afanaszovo falu mellett keletkezett az 1960-as évek elején és 1966-ban lett város. Létrejötte a Káma bal partjára tervezett nagyszabású ipari fejlesztési program eredménye. 1958-ban született a kormány- és párthatározat, mely előírta a folyó partján egy nagy vegyi kombinát építését, a műanyag- és műszálgyártás meghonosítását. A kőolaj-feldolgozáshoz többek között a Tatárföld délkeleti részén, Almetyjevszk környékén megnyitott romaskinói olajmező biztosította az alapanyagot.

A petrolkémiai kombinát első egységei 1968-ban kezdték meg a termelést. Nyizsnyekamszkban az ország akkor legnagyobb műgumi- és műanyaggyára épült fel. Nyersanyaga a kísérőgáz-feldolgozó üzemek cseppfolyósított terméke és az üzemhez tartozó kőolaj-finomítóból származó benzin volt. Etilénvezeték épült, azon szállították az etilént többek között Kazanyba, később Permbe is.[3] 1975-re készült el az első autógumi-köpeny gyárrészleg.

A lakónegyedeket fokozatosan, a gyárakkal egyidejűleg építették ki, az ipari zónától néhány km-re nyugatra. A népesség tíz év alatt, 1970-től 1980-ig több mint két és félszeresére nőtt. A gyáróriás első lépcsője 1980-ig minden részletében elkészült. Az 1980-as években üzembe helyezték a második etilént gyártó olefinművet is.

2024. április 2-án ukrán dróncsapás érte az olajfinomítót. (Bővebben lásd itt.)

A népesség változása

Év	Lakosság
1970	49 000
1979	134 200
1989	190 800
2001	224 400
2010	234 000

Gazdaság, 21. század

A 47. számú mikrorajon építése (2015)

• Nyizsnyekamszknyeftyehim (ОАО Нижнекамскнефтехим):[4] Európában az egyik legnagyobb petrolkémiai vállalat, vezető helyet foglal el a szintetikus gumi- (kaucsuk) és műanyaggyártásban. 1967-ben alapították, a TAIF cégcsoport tagja. Alapvető termékei:
  • szintetikus gumik általános és speciális célokra
  • műanyagok: polisztirol, polipropilén, polietilén és (ABS) műanyag;
  • monomerek, amelyek alapanyagként szolgálnak gumi és műanyagok előállításához;
  • egyéb petrolkémiai termékek (etilén-oxid, propilén-oxid, alfa-olefinek, felületaktív anyagok)
• Nyizsnyekamszksina (ПАО Нижнекамскшина), a Tatnyefty cégcsoport egyik tagja. 1973-ban termelni kezdett az akkori kombinátból leválasztott és önálló vállalattá alakított gumiabroncsgyár. Alapvető termékei: gumiabroncs gyártása személy- és tehergépkocsik, traktorok számára.[5]
• TANEKO (ТАНЕКО), a Tatnyefty cégcsoport egyik tagja. Alapvető tevékenysége: kőolajfeldolgozás, üzemanyag (autóbenzin) gyártás.[6] 2021. július 6-án a Mol és a TANEKO közös projektjeként – a városban lévő gyárkomplexum területén – egy gumibitument gyártó üzem építését kezdték meg, átadását 2023-ra ígérték.[7][8]

Közlekedés

A városban az 1960-as években szervezték meg a villamosközlekedést. Az első rövid vonalat 1967-ben nyitották meg, azóta összesen hét villamosvonal üzemel.[9]

A polgári repülőtér, Begisevo Nyizsnyekamszktól 21 km-re keletre helyezkedik el. Nem csak a várost, hanem Naberezsnije Cselnit (24 km) és az egész Alsó-Káma agglomerációt szolgálja ki. 2015 és 2018 között személyforgalma megduplázódott. 2018-ban 777 ezer utasa volt, és kínálata kilenc új járattal bővült.[10]

Jegyzetek

1. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2024 года (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 25.
2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
3. Antal Zoltán i. m. 300. o.
4. О компании Archiválva 2020. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (nknh.ru, hozzáférés: 2020-05-27)
5. Nyizsnyekamszksina Archiválva 2008. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (shina-kama.ru, hozzáférés: 2020-05-27]
6. Общая информация (taneco.ru, hozzáférés: 2020-05-28]
7. «Татнефть» и венгерская MOL Group будут производить инновационный битум (taneco.ru, 2021-07-06. Hozzáférés: 2021-07-17)
8. Szijjártó Tatárföldről üzente meg, hogy új korszak kezdődött a magyar gazdaságban (hvg.hu, 2021-07-07)
9. О Предприятии (getnk.ru, hozzáférés: 2020-05-03)
10. В прошлом году аэропорт Бегишево принял рекордное число пассажиров (rostec.ru, 2019-02-01. Hozzáférés: 2020-05-03)

Források

• Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994) 
• Nyizsnyekamszk (mojgorod.ru, hozzáférés: 2020-05-29)
• Antal Zoltán. Szovjetunió (II. kötet: Gazdaságföldrajz). Budapest: Gondolat Kiadó, 114., 300., 506. o.. ISBN 963-280-304-3 II. kötet (1980)