Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj

Nyikolaj Trubeckoj
Trubeckoj 1920-ban
Született	Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj 1890. április 16. Moszkva
Elhunyt	1938. június 25. Bécs (48 évesen)
Állampolgársága	orosz szovjet
Nemzetisége	orosz
Szülei	Praskovya Obolenskaya Sergei Nikolaevich Trubetskoy
Foglalkozása	nyelvész
Iskolái	Moszkvai Egyetem, Történelem és Filológia Kar
Halál oka	szívinfarktus
Sírhelye	Wiener Zentralfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Trubeckoj témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj herceg (oroszul: Николай Сергеевич Трубецкой), Moszkva, 1890. április 16. – Bécs, 1938. június 25.) orosz nyelvész és történész, a prágai iskola és az alaki fonológia alapjainak lefektetője, a strukturális nyelvészet megalkotója, az eurázsianizmus egyik kidolgozója.

Származása

A családi hagyomány szerint litván Gediminas fejedelmi (nagyhercegi) család leszármazottja (a családnév litván nyelven Trubeckojus, lengyelül: Trubecki vagy Trubieckoj, ruszinul Trubetsky, ukránul: Трубецький vagy Трубецькoй, fehéroroszul Трубяцкі).

Élete

A moszkvai egyetemen végzett 1913-ban, és az 1917-es forradalomig előadótanárként ott is tanított. Ezt követően a rosztovi egyetem, majd 1920–22-ben a szófiai egyetem, végül a bécsi egyetem szláv filológiai tanszékének professzora haláláig. Tisztázatlan körülmények között egy Gestapo kihallgatás után halt meg, halotti anyakönyve szerint szívrohamban, miután 1938-ban a nemzetiszocializmus ideológiai alapjait támadó munkát jelentetett meg.

Eurázsianizmus

Trubeckoj az eurázsianizmus szellemi áramlatának és politikai mozgalmának egyik alapítója volt. Markáns megfogalmazása szerint „Egyetlen igazi ellentét létezik: A romanogermánok és a világ többi népei, Európa és az emberiség között.”[1] hivatkozza: [2]

Munkássága

Trubeckojt emellett nyelvelméletei tették híressé. A nyelvtudományokban, különösen a fonológia területén kutatott. Témája a fonológiai rendszerek kialakulása és fejlődése egyes nyelvekben, majd ezek általános összefüggései. Első cikkét 1905-ben publikálta még egyetemi tanulmányai előtt. Szakdolgozatának témája a fő indoeurópai nyelvek fejlődése volt. Bécsben a korai írott nyelvek fejlődését, valamint a nyelv vizsgálatának új módszereit tanulmányozta, amelyben alapvető újdonság volt a funkcionális logika alkalmazása. A nyelvek oszthatatlan egységeit kereste, amelyek a nyelvfejlődés során lassan, vagy egyáltalán nem változnak, és változatlanul kerülnek át az areális nyelvkiegyenlítődés során más nyelvekbe. Az összehasonlító nyelvészet általános képével ellentétben azt állította, hogy a nyelvek nem protonyelvek szétválásával, hanem ősi nyelvek közeledésével alakultak ki.[3]

Az ezt tárgyaló munkáját posztumusz adták ki 1939-ben, ezért a körülötte kibontakozó vitákhoz már nem szólhatott hozzá, hogy megvédje és kiteljesítse elméleteit. Ennek ellenére e munkától számítják a fonológia önálló tudománykénti kiválását a fonetika tudományából.

Munkássága a mai nyelvészetben már mellőzött korpusz. Ennek oka az, hogy elméleteinek egyik következménye a merevvé rögzült nyelvcsaládelméletek kritikája. A nyelvek oszthatatlan és lassan változó elemei ugyanis szerinte alapvetően szemben állnak a nyelvcsaládelméletek Jacob Grimm-féle hangtörvényeivel.

Magyarul

• Dzsingisz kán hagyatéka; ford. Bazsó Márton et al., utószó Pálfalvi Lajos; Attraktor, Máriabesnyő, 2011

Jegyzetek

1. Trubeckoj: »Jevropa i cselovecsesztvo« (1920). In: Naszlegyije Csingisz-Kana (Dzsingisz kán hagyatéka). Agraf, Moszkva 1999, 90. o.
2. Widerkehr 127. o.
3. Renfrew, Colin (1989). „Az indoeurópai nyelvek eredete”. Scientific American (magyar kiadás) (12), 74–82. o. 

Források

• Stephen R. Anderson: Phonology in the Twentieth Century. Theories of Rules and Theories of Representations. Chicago: The University of Chicago Press. pp 83–116. 1985
• Trubetzkoy, N. (1939). Grundzüge der Phonologie. Travaux du cercle linguistique de Prague 7.
• Новикова, Л. И./ Сиземская, И. Н. (Hrsg.): Россия между Европой и Азией: Евразийзкий соблазн, Москва, 1993
• Poljakov, Fedor B.: Nikolaj Trubetzkoys eurasische Vision: Hintergründe und Wirkung, in: Nikolaj S. Trubetzkoy: Russland – Europa – Eurasien. Ausgewählte Schriften zur Kulturwissenschaft. Wien, 2005, S. 315-414.
• Trubeckoj szellemi életrajza
• ↑ Wiederkehr: Stefan Wiederkehr: „Kontinent Evrasija” – Klassischer Eurasismus und Geopolitik in der Lesart Alexander Dugins. In Markus Kaiser (szerk): Auf der Suche nach Eurasien: Politik, Religion und Alltagskultur zwischen Russland und Europa. (németül) Bielefeld: (kiadó nélkül). 2004.  

További információk

• ↑ Trubeckoj: Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj: Európa és az emberiség. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 273–302. o. ISBN 963 327 385 4