Nyírő Gyula (orvos)

Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Nyírő Gyula (egyértelműsítő lap).

Nyírő Gyula
Született	1895. március 12.[1] Dés
Elhunyt	1966. május 4. (71 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	neurológus
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1917)
Sírhelye	Farkasréti temető (5-1-240)
MTMT
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírő Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nyírő Gyula Géza (Dés, 1895. március 11.[2] – Budapest, 1966. május 4.)[2] orvos, elme-ideggyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Élete

Szülei Nyirő Géza és Blaska Gizella voltak.[2] A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett 1912-ben.[3] 1917-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen kapta meg orvosi diplomáját. 1920-ig ott dolgozott Lechner Károly oldalán, majd 1922-ig Budapesten a lipótmezei elmegyógyintézetben tevékenykedett mint alorvos, 1927-ig a szegedi elmeklinikán volt tanársegéd, valamint adjunktus. 1926-ban a szegedi egyetemen megszerezte egyetemi magántanári képesítését, 1931-ben pedig ugyanott címzetes rendkívüli tanárrá avatták. 1928-tól a lipótmezei elmegyógyintézet főorvosaként dolgozott, 1939-től az angyalföldi elmegyógyintézet igazgató főorvosa, 1951-től a Budapesti Orvostudományi Egyetemen pszichiátriát tanított. Legfontosabb kutatási területe a szkizofrénia volt, Medura Lászlóval közösen vett részt a cardiazol-, illetve elektrosokk-terápia klinikai kidolgozásában. Ezen felül leírta a szkizofrénia struktúra-elméletét. A híres emberek betegségeivel is foglalkozott és sikerült bizonyítania, hogy Semmelweis Ignác idegrendszeri tünetei a szepszis által okozott toxinfelszívódásnak voltak a következményei. (A 2000-ben, korszerűbb eljárással elvégzett vizsgálat viszont mégis az 1965-ös dementia luetica hipotézist igazolta.) Felesége Bartha Mária volt, akivel 1919-ben házasodott össze Aranyosgyéresen.[2]

Emlékezete

Nevét viseli Budapest XIII. kerületében a Nyírő Gyula Kórház.

Fontosabb művei

• Elmekórtan (Szabó Józseffel, Szeged, 1926)
• Psychoanalisis (Budapest, 1931)
• Semmelweis betegsége (Haranghy Lászlóval, Regöly-Mérei Gyulával és Hüttl Tivadarral, Budapest, 1965)
• Psychiatria, Medicina Könyvkiadó, 1967

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11359.htm, Nyírő Gyula, 2017. október 9.
2. Budapest XIII. kerületi állami halotti anyakönyv 801/1966.
3. Kolozsvári véndiákok honlapja^[halott link]

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• História - Tudósnaptár