hu Nordhausen

	Nordhausen
; Nordhausen címere	; Nordhausen zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Türingia
Kerület	Nordhausen
Járás	Nordhausen járás (1990. október 3. – nincs)
Alapítás éve	927
Polgármester	Barbara Rinke (SPD)
Irányítószám	99734, 99762
Körzethívószám	03631; 034653;
Rendszám	NDH
Testvérvárosok	Lista Bét Semes; Bochum (1990. június 17. – ); Charleville-Mézières; Ostrów Wielkopolski;
	Népesség
Teljes népesség	41 233 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	488 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105 m
Terület	89,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 30′ 18″, k. h. 10° 47′ 28″51.505000°N 10.791111°EKoordináták: é. sz. 51° 30′ 18″, k. h. 10° 47′ 28″51.505000°N 10.791111°E
	Nordhausen Pozíció Türingia térképén
	Elhelyezkedése Türingia térképén
	Nordhausen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nordhausen témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nordhausen város Németország Türingia tartományában. A Harz vidékének Halberstadt után második legnagyobb városa.

Fekvése

A Harz-hegység keleti határvidékén, Erfurttól északnyugatra fekvő település.

Történelem

Nordhausen egy 1611-1691 közötti metszeten

A jelenlegi Petersburg déli lejtőjén már 785-ben létezett egy frankóniai település és táborhely. A helység neve azonban csak Madarász Henrik 927 május 13-án kelt adománylevelében szerepelt először, majd 910-ben ő építette a várat is településen, majd felesége Ringelheimi Matilda 961-ben női szerzetesrendet is alapított itt. Oroszlán Henrik Rőtszakállú Frigyessel fennállott viszálykodásakor 1180-ban megostromolta és felgyújtotta a várost, melyet a 12. század végén építettek újjá., utána 1220-ban a női kolostor férfi kanonokrend tulajdonába került, temploma pedig csakhamar székesegyház rangot nyert, II. Frigyes császár pedig szabad városi címet adott a településnek. 1260-ban a városi tanács is megalakult. 1500-ban Nordhausen az alsó-szászországi birodalmi körzet része lett.

1523-ban a reformáció is elérte a várost. A nagy hittérítő itt Müntzer Tamás volt. 1540-ben és 1612-ben is leégett a város. 1626-ban a pestis elpusztította a lakosság nagyobbik részét. A bajt csak tetézték a harmincéves háború csapásai. 1802. augusztus 2-án a porosz seregek elfoglalták a várost.

1871 és 1933 között Szászország része volt a város. 1945-ben az amerikai csapatok foglalták el a várost. 1949-ben lett a Német Demokratikus Köztársaság része. 1952-ben egy kormányzati döntés eredményeképp Türingiához csatolták. 1990-ben lett az újraegyesült Németország része.