Paszenhór sztéléjéről tudni, hogy Nimlot II. Oszorkon fáraó és Dzsedmuteszanh királyné fia volt.[2] Már főpappá válása előtt is számos fontos pozíciót betöltött: nemesember, Felső-Egyiptom kormányzója, tábornok, a hadsereg vezetője, Herisef főpapja, Per-Szehemheperré és Hérakleopolisz kormányzója volt; ezeket a címeket egy, Oszorkon 16. évére datált sztélén sorolják fel, mely ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található (JdE 45327).[3] Valamivel később Ámon főpapja lett Thébában,[4] és Hérakleopolisz kormányzását valamelyik fiára hagyta.[5]
Főpap korából nincsenek feljegyzések, ezért valószínű, hogy rövid ideig volt hatalmon.[6] Még apja uralkodása alatt meghalt, mert Oszorkon uralkodásának vége felé már fia, Takelot (a későbbi II. Takelot fáraó) volt Ámon főpapja.[7] Ezt a karnaki J templom reliefjei bizonyítják, melyeken Takelot főpapot ábrázolják egy vallási szertartáson, és II. Oszorkont nevezik meg Egyiptom hatalmon lévő uralkodójaként. [8] Ez a templom Oszorkon uralkodásának utolsó éveiben épült.
Családja
Nimlot családját több helyen említik. Feleségét Tentszepehnek hívták, ismert gyermekei:[9]
Takelot, utódja Ámon thébai főpapjaként, később fáraó;[10]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Nimlot C című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
Kenneth Kitchen, The Third Intermediate Period in Egypt (1100–650 BC), 1996, Aris & Phillips Limited, Warminster, ISBN 0-85668-298-5