Nikolaus Harnoncourt

Nikolaus Harnoncourt
Született	Johann Nikolaus Harnoncourt 1929. december 6.[1][2][3][4][5] Berlin[6][7]
Elhunyt	2016. március 5. (86 évesen)[8][2][4][5][9] Sankt Georgen im Attergau[10][2]
Állampolgársága	osztrák
Házastársa	Alice Harnoncourt (1953–)[11][2][12]
Gyermekei	Elisabeth von Magnus Philipp Harnoncourt Eberhard Harnoncourt Franz Harnoncourt
Szülei	Ladislaja Harnoncourt Eberhard Harnoncourt
Foglalkozása	karmester karvezető viola da gambaista gordonkaművész zeneszerző zenetudós színész zenepedagógus
Iskolái	Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem
Kitüntetései	A művészetek és a tudományok érdemrendje[13] Ehrenring des Landes Steiermark Bécs tartomány arany díszjelvénye az Edinburgh-i Egyetem díszdoktora Pour le Mérite Erasmus-díj (1980)[14] Léonie Sonnings musikpris (1993)[15] Royal Philharmonic Society Award (Conductor) (1995)[16] Robert Schumann Prize of the City of Zwickau (1997)[17] Hans von Bülow Medal (1999) Grammy Award for Best Choral Performance (2001) Grammy Award for Best Choral Performance (2001) Ernst von Siemens Music Prize (2002)[18] Kyoto Prize in Arts and Philosophy (2005)[19] Bach Medal (2007)[20] Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (2008) Gramophone-életműdíj (2009)[21] Romano Guardini award (2012) Royal Philharmonic Society Gold Medal (2012)[22]
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaus Harnoncourt témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nikolaus Harnoncourt ([ˈharnõkuːr]) (eredeti nevén Johann Nicolaus Graf de la Fontaine und d’Harnoncourt-Unverzagt) (Berlin, 1929. december 6. – St. Georgen im Attergau, 2016. március 5.[23]) Erasmus- és Grammy-díjas osztrák gordonkaművész, karmester, zenei szakíró, a historikus zenei előadásmód egyik apostola. A bécsi klasszika és a barokk zenéjének előadási gyakorlatára döntő hatást gyakorolt az általa alapított Concentus Musicus kamarazenekar koncertjeivel és hangfelvételeivel, valamint írásaival, elsősorban 1982-ben írt Musik als Klangrede című könyvével (magyarul A beszédszerű zene, Zeneműkiadó, 1989). 1972-től dirigálta a világ jelentős szimfonikus zenekarait, két alkalommal, 2001-ben és 2003-ban vezényelte a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje műsorát.

Családja

Harnoncourt édesanyja, Ladislaja Gräfin von Meran révén, aki Habsburg–Lotaringiai János főherceg leszármazottja, számos európai uralkodóház rokonságába tartozott. Apja, Eberhard de la Fontaine Graf d’Harnoncourt-Unverzagt berlini mérnök, akinek előző házasságából már volt két gyermeke.

Harnoncourt 1953-ban vette feleségül Alice Hoffelnert. Házasságukból négy gyermek született:[24] Elisabeth von Magnus (szül. Harnoncourt) mezzoszoprán énekesnő (1954), Philipp Harnoncourt rendező (1955), az autóbalesetben elhunyt Eberhard Harnoncourt színész (1957–1990) és Franz Harnoncourt orvos (1961).

Pályafutása

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Huzamosabb ideig volt a Zürichi Operaház vezető karmestere, ottani repertoárhoz 1975 és 2011 között elsősorban Claudio Monteverdi és Wolfgang Amadeus Mozart, később Johann Strauss, Jacques Offenbach, Carl Maria von Weber és Giuseppe Verdi ővrje is hozzátartozott.

Visszavonulása és halála

Harnoncourt 86. születésnapját megelőzően nyílt levélben jelentette be visszavonulását.[25] 2016. március 5-én, súlyos betegség következtében hunyt el otthonában, családja körében.[26]

Magyarul megjelent művei

• A beszédszerű zene. Utak egy új zeneértés felé; ford. Péteri Judit; EMB, Budapest, 1989
• Zene, mint párbeszéd. Monteverdi, Bach, Mozart; ford., utószó Dolinszky Miklós; Európa, Budapest, 2002

Díjai, elismerései

• 2005 Kiotó-díj

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

További információk

• Monika Mertl: Szívvel gondolkodva… Az Harnoncourt házaspár életrajza; ford. Sarlós O. Zsuzsa; Mágus, Budapest, 2002 + CD

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
2. http://www.nytimes.com/2016/03/07/arts/music/nikolaus-harnoncourt-conductor-and-early-music-specialist-dies-at-86.html, 2016. március 7.
3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
7. James R. Oestreich: Nikolaus Harnoncourt, Conductor and Early-Music Specialist, Dies at 86. The New York Times, 2016. március 6. (Hozzáférés: 2016. március 7.)
8. http://derstandard.at/2000032373537/Dirigent-Nikolaus-Harnoncourt-gestorben
9. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
10. http://www.apa.at/News/6228580980/dirigent-nikolaus-harnoncourt-86-jaehrig-gestorben.html
11. p9237.htm#i92368, 2020. augusztus 7.
12. http://www.theguardian.com/music/2016/mar/06/nikolaus-harnoncourt-obituary, 2016. március 6.
13. http://www.orden-pourlemerite.de/mitglieder/nikolaus-harnoncourt, 2018. november 4.
14. https://erasmusprijs.org/prijswinnaars/nikolaus-harnoncourt/, 2025. január 28.
15. http://int.sonning.clients.pinebits.dk/the-music-award/1993-nikolaus-harnoncourt.aspx, 2018. november 4.
16. Royal Philharmonic Society Website. (Hozzáférés: 2025. január 9.)
17. https://www.schumann-portal.de/Robert_Schumann_Prize_of_the_city_of_Zwickau.html, 2018. november 19.
18. https://www.evs-musikstiftung.ch/en/prize/prize/archive/prize-winner-archive.html
19. https://www.kyotoprize.org/en/laureates/nikolaus_harnoncourt/, 2018. november 4.
20. https://www.bachfestleipzig.de/de/bachfest/bach-medaille, 2018. november 13.
21. http://www.gramophone.co.uk/awards/2009/lifetime-achievement
22. https://royalphilharmonicsociety.org.uk/awards/gold_medal/harnoncourt, 2018. november 4.
23. Dirigent Nikolaus Harnoncourt gestorben. Der Standard. Hozzáférés: 2016. március 8.
24. James R. Oestreich:Following His Fixations, Early Music to Whatever The New York Times, 1996. november 10. (Hozzáférés:2019. december 26.)
25. Dirigent Nikolaus Harnoncourt beendet seine Karriere, Zeit Online. Hozzáférés: 2016. március 8.
26. Nikolaus Harnoncourt ist gestorben, Die Presse. Hozzáférés: 2016. március 8.