2001-ben az Én nem félek (Io non ho paura)[2] című regényével vált ismertté, amelyből később Gabriele Salvatores(wd) rendezésével film is készült.[3]
Életrajza
Rómában született. Biológiai tudományokat tanult az egyetemen, és bár diplomáját nem fejezte be,[4] első regénye, a Branchie (1994-ben az Ediesse, majd 1997-ben az Einaudi kiadásában jelent meg)[5] még befejezetlen disszertációjából merített.[4][6] 1999-ben Branchie-t egy azonos című filmbe adaptálták.[4][7] 1995-ben Ammaniti és apja, Massimo kiadták a Nel nome del figlio című esszét.[5] 1996-ban nővérével együtt szerepelt a Growing Artichokes in Mimongo című alacsony költségvetésű filmben.[4][8]
1996-ban jelent meg egy Luisa Brancaccioval(wd) közösen írt kisregény a Daniele Brolli(wd) által szerkesztett Gioventù Cannibale című antológiához,[4] csakúgy, mint egy novellagyűjtemény, a Fango.
1999-ben jelent meg a Magammal viszlek (Ti prendo e ti porto via),[4][5] című regény, 2001-ben pedig a Nem félek (Io non ho paura), amely 2001-ben elnyerte a Viareggio-díjat(wd), és Gabriele Salvatores(wd) rendezte film készült 2003-ban.[4][5]
2006-ban megjelentette Come Dio comanda című könyvét, amely elnyerte a Strega-díjat. A regényt ismét Gabriele Salvatores adaptálta filmre.[9]
2009-ben kiadta a Che la festa cominci, 2010-ben pedig az Io e te (Én és te) című művét, amelyből később Bernardo Bertolucci rendezett filmet.[10] A Bertolucci, Ammaniti és mások által közösen írt forgatókönyvet jelölték a legjobb forgatókönyv kategóriában a 2013-as David di Donatello-díjátadón és a 2013-as olasz Golden Globe-on.[11][12]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Niccolò Ammaniti című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
