Nendtvich Károly

Nendtvich Károly
Született	1811. december 31.[1][2] Pécs
Elhunyt	1892. július 5. (80 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	osztrák–magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Nendtvich Tamás
Foglalkozása	kémikus orvos botanikus politikus tankönyvszerző
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34/2-1-46)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nendtvich Károly témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Cserkúti Nendtvich Károly Miksa (Pécs, 1811. december 31. – Budapest, 1892. július 5.[4]) a magyar kémikusok nesztora, műegyetemi tanár, az MTA tagja.[5]

Életpályája

Középiskoláit Pécsett és Késmárkon,[4] az orvosi tudományokat pedig a pesti orvosi fakultáson végezte, ahol 1836-ban orvosdoktorrá avatták fel,[4] később szemészetből és szülészetből is képesítést szerzett. Ezután 1840-ig az egyetemen a kémia és botanika tanársegéde lett,[4] de főleg a kémiával foglalkozott. Hazánk kulturális fejlődésében Nendtvichnek nevezetes jelentőségű szerep jutott. Részt vett a magyar királyi természettudományi társulat megalakításában (1841. május 28.), amelynek választmányi tagja és a kémiai szaküléseknek elnöke volt.[4] 1845-ben az Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésén Pécsett 23 baranyai szenet ismertetett.[4] Kossuth felszólítása folytán a kémiai ismeretek terjesztésére ő tartotta az első népszerű előadásokat a művelt közönségnek, és ő írta magyar nyelven az első technológiai kémiát is. Majd beutazta Németországot, Franciaországot, Belgiumot, Angliát, Amerikát. 1847-ben a József-ipartanodán, 1857-ben a József-műegyetemen a kémia tanára lett.[4] 1848-ban a pesti egyetem tanára lett, majd egy évvel később kitették.[4] Az 1873-1874. tanévben a műegyetem rektora is volt.

A Magyar Tudományos Akadémia 1845-ben levelező, 1858-ban pedig rendes tagjává választotta, de ezen kívül tagja volt igen sok bel- és külföldi egyesületnek és az országos közoktatási tanácsnak is. 1882-ben nyugalomba vonult és ezután a képviselőháznak is tagja volt egy ideig. Ebben az évben kapott nemesi címet, így lett Cserkúti.[4] Halála előtt pár évvel (77 éves korában) beutazta Nyugat- és Észak-Afrikát. Úti élményeit a Budapesti Szemlében „Három hónap Afrikában” cím alatt tette közzé. Magyar nyelvű munkáiban előbb a feltétlen purizmusnak volt híve és csak később, mikor belátta, hogy a Bugát-Irinyi-féle helytelen műszavak legnagyobb része nem egyezik meg a magyar nyelv szellemével, alkalmazta az internacionális elnevezéseket. Nendtvich félszázados munkássága alatt sok tanítványt nevelt s a kezdet nehézségeitől vissza nem riadva, tudományos életünknek lelkes szereplője volt.

Önálló művei

• Grundriss der Stöchiometrie (1839);
• Az életműtlen műipari vegytan alapismeretei (1845);
• Magyarország legjelesebb kőszéntelepei (1851);
• Grundriss der allgemeinen technischen Chemie (1854-58, 1859),
• A vegytan elemei, Regnault nyomán (1854, 2. kiad. 1865);
• Amerikai utazáson (1858);
• A vegytan alapelvei a tudomány újabb nézetei szerint (1872);
• Frivaldszky Imre életrajza (1872);
• Kubinyi Ferenc és Ágost életrajza (1875);
• A Beregmegyében levő Bilásoviczi Irma forrás ásványvizének vegyelemzése (1885);
• A vámfalusi és turvékonyi ásványvizek vegyelemzése (1885);
• Magyarország ásványvizei (1885).

Ezenkívül számos dolgozatot tett közzé a hazai aszfaltok, mészkövek, kőszenek, meteorkövek és ásványvizek elemzéseiről.

Díjai, elismerései

• Pécs díszpolgára (1882)[4]
• Vaskorona-rend III. fokozata[4]

Jegyzetek

1. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
2. Nendtwich, Karl Maximilian (BLKÖ)
3. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=236&layout=s
4. Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 25. o. ISBN 978-963-06-7920-6
5. familysearch.org Nendtvich Károly gyászjelentése

Források

• A Pallas nagy lexikona

Kapcsolódó szócikkek

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (L–R)