Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (rövidítve NFM) a második, illetve harmadik Orbán-kormány egyik minisztériuma volt 2010 és 2018 között. Utódja a negyedik Orbán-kormány alatt az Innovációs és Technológiai Minisztérium. TörténeteA minisztériumot a második Orbán-kormány idején, a 2010. évi XLII. törvény hozta létre 2010 májusában. Az újonnan alakult tárcához került minden olyan tevékenység, ami a fejlesztés témakörével kapcsolatban áll. Erre a fejlesztési források egy kézben való összpontosítása és az erőforrások könnyebb mobilizálhatósága miatt volt szükség. Jelenleg ilyen célnak tekinthető a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, megerősítése, a foglalkoztatás növelése, a gazdaság élénkítése. A minisztérium jogelődjének, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium feladatai átkerültek az új tárcához, és a tevékenységi kör lényegesen kibővült. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladataiAz NFM tevékenységének fő területei:
SzékhelyeA minisztérium épületei
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezete, a minisztérium vezetői
Korábbi államtitkárok és államtitkárságok: 2011. szeptember 12-ig infokommunikációért felelős államtitkár: Nyitrai Zsolt; vagyonpolitikáért felelős államtitkár: dr. Halasi Tibor; kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár: Hegmanné Nemes Sára.[4] Bencsik János 2011. december 31.-i hatállyal távozott a Klíma- és Energiaügyi Államtitkárság éléről.[5] Helyettes államtitkárok és szakterületeik
Szervezeti változások2011. szeptember 12-én a tárca jelentős szervezeti átalakítást jelentett be, amelynek első lépcsőjében megszűnt az Infokommunikációért felelős Államtitkárság, és távozott Nyitrai Zsolt a minisztériumtól, aki miniszterelnöki biztosi megbízatást kapott. Az államtitkárság alá tartozó Kormányzati Informatikáért felelős Helyettes Államtitkárság közvetlen miniszteri irányítás alá került.[4] Jelentős változás továbbá, hogy a Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat vizsgáló Államtitkárság a Vagyonpolitikáért felelős Államtitkárság részeként működik tovább. Az összevont államtitkárságot a továbbiakban Hegmanné Nemes Sára államtitkár irányítja. Dr. Halasi Tibor, korábbi vagyonpolitikáért felelős államtitkár a miniszterelnök tanácsadójaként dolgozik tovább a Miniszterelnökségen, megtartva a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósági elnöki tisztségét, és elfoglalva a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Felügyelő Bizottsági elnöki pozícióját.[4] A tárca 2011. november 18-án jelentette be, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára dr. Nyikos Györgyit, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkárát 2011. november 30-i hatállyal és Olajos Pétert, a tárca zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárát 2011. november 15-i hatállyal tisztségeikből a miniszterelnök felmentette.[6] Miután 2011. november 30-án a miniszterelnök megbízta Fellegi Tamást a Nemzetközi Valutaalappal tárgyaló delegáció vezetésével, a miniszter feladatainak sokaságára hivatkozva december 8-án bejelentette lemondását a tárca éléről.[7] A lemondást követően Fellegit 2011. december 15-i hatállyal IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterré nevezték ki. A fejlesztési tárca új vezetőjének kijelöléséig Orbán Viktor ideiglenesen Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert bízta meg a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörének gyakorlásával, Fónagy Jánost, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárát, pedig a tárca vezetésével. 2011. december 26-án Schmitt Pál köztársasági elnök kinevezte az új fejlesztési minisztert, Németh Lászlóné személyében, egyúttal - év végi hatállyal - megszüntette Bencsik János államtitkári megbízatását.[8] Miniszteri biztosokA miniszterelnök 2010. június 12-től kétéves időtartamra a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosnak, 2010. szeptember 15-től pedig a Magyar–Ukrán Kormányközi Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnökévé nevezte ki Fellegi Tamás fejlesztési minisztert. Ezen kívül 2010. december 3-tól Fellegi Tamás látja el a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosi tevékenységet is 1 év 6 hónapos időtartamra.[3] A minisztériumnak több miniszteri biztosa volt, illetve van. 2010. június 18-ai hatállyal nevezte ki a miniszter fél évre miniszteri biztosnak a légügyek felügyeletére Márton Attilát. Közvetlen feladata a hazai légi közlekedési portfólióban lévő, állami vagyonnal (MALÉV, Budapest Airport, HungaroControl) kapcsolatos közép- és hosszú távú stratégia kidolgozása és annak szakmai felügyelete volt.[9] Takács Viktor 2011. február 25-től fél éven át látta el a Pesti Vigadó felújításának irányítási és koordinációs feladatait,[10] 2011. március elsején hat hónapos megbízatással Zumbok Ferenc lett a budai Várnegyed megújításához szükséges állami feladatok koordinálásáért felelős miniszteri biztos.[11][12] 2011. július 1-jétől pedig Both Zoltán fél évig mint miniszteri biztos koordinálja a kormányzati célú távközlő hálózatok konszolidációjával és az új hálózati modell kidolgozásával kapcsolatos feladatokat.[13] A minisztériumban jelenleg közel 667-en dolgoznak. Az államtitkárságokon helyettes államtitkárok irányítják a szakterületek munkáját. A minisztérium alá több háttérintézmény, hatóság, kezelő szerv is tartozik. Ezeken keresztül a minisztérium több, mint 300 állami vállalat felügyeletét is ellátja. A minisztérium által felügyelt főbb intézmények, állami vállalatok
Jegyzetek
Források
További információkKapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia