Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal

Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal
Bahnhof in Klausenburg (Cluj)
Hossz:	152,074 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	Compania Națională de Căi Ferate CFR
Püspökladány felé Békéscsaba felé 653,998 Nagyvárad-Központi pu. Sebes-Körös 650,364 Keleti pályaudvar Vaskoh felé 644,472 Fugyivásárhely (Oșorhei) 638,469 Mezőszakadát (Săcădat) 636,266 Mezőszabolcs (Săbolciu) 630,907 Mezőtelegd (Tileagd) 626,476 Mezőtelki (Telechiu) 622,593 Cécke (Țețchea) 619,681 Élesd (Aleșd) 617,102 ÉLesd felső (Aleșd hc.) 612,545 Rikosd (Butan) 607,565 Rév felső (Vadu Crișului) Sebes-Körös 605,320 Vadu Crișului hc. Alagút (kb. 200 m) 603,145 Zichybarlang (Peștera) Alagút (kb. 300 m) 600,701 Vársonkolyos (Șuncuius) Alagút (kb. 300 m) 596,721 Körösbánlaka (Bălnaca) 594,464 Barátka (Bratca) 590,284 Jádvölgy (Stâna de Vale) 588,470 Csarnóháza (Bulz) 584,516 Királyhágó (Piatra Craiului) 580,163 Feketelak (Lacu Crișului) 576 Körösfeketetó (Negreni) 573,770 Csucsa (Ciucea) 566,708 Kissebes (Poieni) 563,750 Sebesvár (Bologa) 560,102 Malomszeg (Brăișoru) Kiskalota felé 551,332 Bánffyhunyad (Huedin) 547,276 Zsobok (Jebuc) Alagút (ca. 300 m) 540,673 Sztána (Stâna) 535,830 Tóttelke (Gălășeni) 532,419 Egeres község (Aghireș hc.) Nádas-patak 529,775 Egeres (Aghireș) 527,904 Nádasdaróc (Dorolțu) 526,099 Mákófalva (Macău) Nádas-patak Nádas-patak 522,145 Magyargorbó (Gârbău) 516,002 Magyarnádas (Nădășel) 513,930 Méra (Mera) 513 Andrásháza (Rădaia) 511,155 Szucság (Suceag) 507,977 Kisbács megálló (Baciu) 506,712 Kisbács (Baciu Triaj) 501,924 Kolozsvár (Cluj-Napoca) Székelyföldvár felé

A Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonal romániai normál nyomtávú villamosítatlan vasútvonal a 300-as vasúti vonalcsoport 300-as számú gerincvonalának Románia erdélyi és partiumi részén, amely 1870. szeptember 7-én nyílt meg. Az Erdélyi-középhegységen, a Sebes-Körös és a Nádas-patak völgyén át köti össze Nagyváradot Kolozsvárral.

Története

A vasút építése idején az erdélyi régió az Osztrák–Magyar Monarchia területe volt. Ez a tartomány, amely az ország keleti részén volt, viszonylag későn kapcsolódott be a birodalom vasúti vérkeringésébe. Ennek okai voltak a nehéz terepviszonyok, de az erdélyi városokat összekötő vonalakról fennálló viták is. Végül az 1860-as évek elején szinte egyszerre két vonal építése kezdődött Erdély felé: Aradtól Gyulafehérvárig, amelyet az "Erste Siebenbürgische Eisenbahn" (Első Erdélyi Vasút) , valamint Nagyváradtól Kolozsvárig, az "Ungarische Ostbahn" (a Magyar Keleti Vasúttársaság) épített koncessziós engedélyével. A második cég, amelyet Charles Waring angol vállalkozó vezetett, meglehetősen gyorsan elkezdett dolgozni.[1] A Magyar Keleti Vasút egyszerre több vasútvonalat is épített Erdélyben, és többször is részesült a magyar kormány anyagi támogatásából. Az első tervezett vonal a Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal volt, amelyet 1870. szeptember 7-én állítottak üzembe. 1876-tól államosították a céget, a Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonalat pedig a MÁV vette át. Az első világháború végén Erdély Románia részévé vált, az erdélyi vasutakat pedig a román állami CFR vasúttársaság vette át.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Calea ferată Oradea–Cluj című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

1. Zur Eisenbahngeschichte des Alpen-Donau-Adria-Raumes. [2012. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 27.)